Ugrás a tartalomhoz

Ćipirovine

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ćipirovine
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBoszniai Szerb Köztársaság
RégióBijeljinai régió
községBijeljina
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 55
Népesség
Teljes népesség660 fő (2013)[1]
Népsűrűség569,8 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság99 m
Terület1,16 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 43′ 15″, k. h. 19° 14′ 05″44.720800°N 19.234700°EKoordináták: é. sz. 44° 43′ 15″, k. h. 19° 14′ 05″44.720800°N 19.234700°E
Térkép

Ćipirovine (szerbül: Ћипировине) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.

A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljina központjától légvonalban és közúton 4 km-re délre, 96 méterrel a tengerszint felett fekszik.[3]

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 252 657
Bosnyák 0 1
Horvát 0 2
Jugoszláv 20 0
Egyéb 2 2
Összesen 274 660

A falu az oszmán uralom alatt jött létre. A Szent Liga háborújában ugyanis a Semberija teljesen elnéptelenedett. Az 1739-es belgrádi béke megkötése után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, elkezdték betelepíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját délről hozott ortodox lakossággal, főként montenegrói és kelet-hercegovinai szerbekkel.[5] A falut egy bizonyos Ćipo alapította, aki Bosznia-Montenegró-Szerbia hármashatáráról költözött ide. Három fia született (Stojko, Gorda, és egy ismeretlen nevű).[6] A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Puhare Pučile községhez tartozó településnek 18 háztartása és 80 ortodox szerb lakosa volt.[7] 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Bijeljina községhez tartozó településen 24 háztartást és 135 ortodox lakost találtak.[8]

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20036".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20036
  3. ↑ Topografska karta Bijeljina 427-3-2
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Bijeljina" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. november 3.
  5. ↑ "Semberija kroz vijekove, Zbornik radova sa naučnog skupa „Baština i naslijeđe Semberije"" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2025. november 1.
  6. ↑ "Порекло презимена, село Ћипировине". poreklo.rs. Hozzáférés: 2025. november 18.
  7. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o.
  8. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]