Ćipirovine
| Ćipirovine | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Boszniai Szerb Köztársaság |
| Régió | Bijeljinai régió |
| község | Bijeljina |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 55 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 660 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 569,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 99 m |
| Terület | 1,16 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Ćipirovine (szerbül: Ћипировине) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljina központjától légvonalban és közúton 4 km-re délre, 96 méterrel a tengerszint felett fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 252 | 657 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 0 | 2 |
| Jugoszláv | 20 | 0 |
| Egyéb | 2 | 2 |
| Összesen | 274 | 660 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu az oszmán uralom alatt jött létre. A Szent Liga háborújában ugyanis a Semberija teljesen elnéptelenedett. Az 1739-es belgrádi béke megkötése után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, elkezdték betelepíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját délről hozott ortodox lakossággal, főként montenegrói és kelet-hercegovinai szerbekkel.[5] A falut egy bizonyos Ćipo alapította, aki Bosznia-Montenegró-Szerbia hármashatáráról költözött ide. Három fia született (Stojko, Gorda, és egy ismeretlen nevű).[6] A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Puhare Pučile községhez tartozó településnek 18 háztartása és 80 ortodox szerb lakosa volt.[7] 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Bijeljina községhez tartozó településen 24 háztartást és 135 ortodox lakost találtak.[8]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20036".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20036
- ↑ Topografska karta Bijeljina 427-3-2
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Bijeljina" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. november 3.
- ↑ "Semberija kroz vijekove, Zbornik radova sa naučnog skupa „Baština i naslijeđe Semberije"" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2025. november 1.
- ↑ "Порекло презимена, село Ћипировине". poreklo.rs. Hozzáférés: 2025. november 18.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Semberija kroz vijekove, Zbornik radova sa naučnog skupa „Baština i naslijeđe Semberije"" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2025. november 1.
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 57 (súgó)

