Pučile
| Pučile | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Boszniai Szerb Köztársaság |
| Régió | Bijeljinai régió |
| község | Bijeljina |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 55 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2126 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 206,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,31 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 43′ 20″, k. h. 19° 12′ 23″44.722200°N 19.206400°EKoordináták: é. sz. 44° 43′ 20″, k. h. 19° 12′ 23″44.722200°N 19.206400°E | |
 | |
Pučile (szerbül: Пучиле) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljina központjától 4 km-re délre, 96-120 méterrel a tengerszint felett fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 728 | 2099 |
| Bosnyák | 19 | 1 |
| Horvát | 4 | 8 |
| Jugoszláv | 15 | 0 |
| Egyéb | 3 | 18 |
| Összesen | 769 | 2126 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A néphagyomány szerint a helyiek ősei mindannyian Hercegovinából vándoroltak be, míg elsőként a Montenegróból érkező Ostoja és Panto testvérek és unokatestvérük, Pero érkeztek.[5]
Pučilét a Szent Liga háborúja előtti oszmán defterekben nem említik. Ez a terület különösen súlyosan megszenvedte az 1716-1718-as háborút. Az 1739-es „belgrádi béke” után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, ortodox lakossággal kezdték benépesíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját. Montenegróból és Kelet-Hercegovinából érkező ortodox telepesek létesítették ezt a falut. A falu nevét az áthatolhatatlan erdőkről kapta, amelyeket az első telepesek találtak a faluban. A néphagyomány szerint, amikor az első telepesek megérkeztek, „a mai falu helyén csak egy erdő volt”. A falu első telepesei Ostoja és Panto testvérek voltak, akik Montenegróból érkeztek unokatestvérükkel, Peróval. Jobbágyként és parasztként telepedtek le Gazi Mehmed pasa Fidahićnak a Zvorniki szandzsák mutesarifjának (kormányzóhelyettes) itteni birtokain. Pantától és Ostojától származnak a Pantićok, a Jovićok, Gajićok és Vesićek. Perótól származnak a Perićek. Az Andrićok három testvértől származnak, akik Kelet-Hercegovinából érkeztek, az első Pučilébe, a második Modranba, a harmadik pedig Glogovacba költözött. Több család telepedett le Pučilében a környező semberijai falvakból is, akiknek mind montenegrói gyökereik vannak. A Vujovićok Patkovačáról, a Matkovićok Kojčinovacról, a Savićok Glogovacról, a Kalajdžićok pedig Glavičicáról származnak. Pučilében több család él, akik nem ismerik pontos származásukat, de tudják, hogy őseik Montenegróból és Hercegovinából vándoroltak be, ilyenek a Lazić, a Mirković, a Čvrgić és a Stanojlović családok.[6]
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Puhare pučile községhez tartozó településnek 60 háztartása és 383 ortodox szerb lakosa volt.[7] 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Bijeljina községhez tartozó településen 74 háztartást és 407 ortodox lakost találtak.[8] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az "Ekosistem" műanyaghulladék-újrahasznosító üzem 2007-ben kezdte meg működését. Műanyag csomagolóanyagok felvásárlásával és újrahasznosításával foglalkozik, amelyekből műanyag fóliákat és granulátumokat, a műanyagipar félkész termékét állítja elő.[9]
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A faluban kultúrház működik.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]FK Gorica Pučile labdarúgóklub. A Goricát 1956-ban alapították. Jugoszlávia felbomlásáig a klub a Bijeljinai Városi Ligában, a Brčko Alszövetségi Ligában és az 1987/88-as szezonban a Semberska Ligában szerepelt, ahol a második helyezést érte el.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A faluban áll Szent Joachim és Anna tiszteletére szentelt plébániatemploma. A templomot 1998-ban kezdték építeni. Zvornik-Tuzla püspöke, Vaszilje szentelte fel 2001. szeptember 23-án. A templom mérete 12,5x8,5 méter. A templom terveit a bijeljinai „Semberija-projekat” cég készítette Slavko Lukić építész és Dragan Ilic mérnök elképzelései szerint. A tölgyfa ikonosztázt a bijeljinai Obrad Trišić készítette. Az ikonosztáz fáját a pučilói Savo Andrić adományozta. Az ikonosztáz ikonjait a doboji Aleksandar Vasiljević festette élénk színekkel. A templom freskófestésén két alkalommal dolgoztak: 2011. szeptember 28. és december 3. között, valamint 2012. december 14. és 2013. március 15. között. A festést három ikonfestő végezte: Bojan Živić-Milić Belgrádból, Dragan Živković Kragujevacból és Radoš Vasić Nišből. Mindhárom mester a híres belgrádi Petar Bilić ikonfestő műhelyéből származik. A templom freskói bizánci stílusban készültek, secco technikával. A freskókat Zvornik-Tuzla püspöke, Krizosztom szentelte fel 2014. szeptember 28-án.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20036".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20036
- ↑ Topografska karta Bijeljina 427-3-2
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Bijeljina" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. november 3.
- ↑ "Poreklo prezimena, selo Pučile". poreklo.rs. Hozzáférés: 2025. november 11.
- ↑ "Nastanak Semberskih sela i migracije seoskog stanovništva (XXVI. dio)". preporodbn.com. Hozzáférés: 2025. november 11.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o.
- ↑ "Од отпада нови производ" (szerb nyelven). Глас Српске. 2007. november 20. Hozzáférés: 2012. április 1.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó) - ↑ "Храм Светих праведних Јоакима и Ане у Пучилама". eparhijazt.com. Hozzáférés: 2025. november 12.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Semberija kroz vijekove, Zbornik radova sa naučnog skupa „Baština i naslijeđe Semberije"" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2025. november 1.
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 57 (súgó)
