Citidin
Megjelenés
Ellenőrzött
| Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: Az angolból másolt infoboxot magyarra kellene cserélni. |
| Citidin | |||
| Szabályos név | 4-amino-1-β-D-ribofuranozil-2(1H)-pirimidinon[1] 4-amino-1-[3,4-dihidroxi-5-(hidroximetil)tetrahidrofurán-2-il]pirimidin-2-on 4-amino-1-[(2R,3R,4S,5R)-3,4-dihidroxi-5-(hidroximetil)oxolán-2-il]pirimidin-2(1H)-on | ||
| Más nevek | citidin ribozid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 65-46-3 | ||
| PubChem | 6175 | ||
| ChemSpider | 5940 | ||
| EINECS-szám | 200-610-9 | ||
| DrugBank | DB02097 | ||
| KEGG | D07769 | ||
| MeSH | Cytidine | ||
| ChEBI | 17562 | ||
| SMILES | O=C1/N=C(/N)\C=C/N1[C@@H]2O[C@@H]([C@@H](O)[C@H]2O)CO | ||
| InChI | 1/C9H13N3O5/c10-5-1-2-12(9(16)11-5)8-7(15)6(14)4(3-13)17-8/h1-2,4,6-8,13-15H,3H2,(H2,10,11,16)/t4-,6-,7-,8-/m1/s1 | ||
| InChIKey | UHDGCWIWMRVCDJ-XVFCMESISA-N | ||
| Beilstein | 89173 | ||
| Gmelin | 84763 | ||
| UNII | 5CSZ8459RP | ||
| ChEMBL | 95606 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C9H13N3O5 | ||
| Moláris tömeg | 243,217 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, kristályos por[2] | ||
| Olvadáspont | 230 °C (bomlik)[1] | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | -123,7·10−6 cm3/mol | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[3] | ||
| R mondatok | nincs[3] | ||
| S mondatok | S22, S24/25[3] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A citidin egy nukleozid, amely citozinmolekulából és a hozzá β-N1-glikozidos kötéssel kapcsolódó ribózgyűrűből (ribofuranóz) áll. A citidin foszforilálható, ennek során citidin-monofoszfáttá (CMP), citidin-difoszfáttá (CDP) vagy citidin-trifoszfáttá (CTP) alakul.[4] Ha a citozin az N1 nitrogénatomjával a dezoxiribóz gyűrű C1 szénatomjához kapcsolódik, akkor dezoxicitidinről beszélhetünk.
Fehér, kristályos por.[2] Vízben nagyon jól, etanolban gyengén oldódik.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 William M. Haynes (2016). CRC Handbook of Chemistry and Physics (97th edition ed.). Boca Raton: CRC Press. 3-140. o. ISBN 978-1-4987-5429-3.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó) - 1 2 Robert A. Lewis, Michael D. Larrañaga, Richard J. Lewis Sr. (2016). Hawley's Condensed Chemical Dictionary (16th edition ed.). Hoboken, New Jersey: John Wiley & Sons, Inc. 688. o. ISBN 978-1-118-13515-0.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 Biztonsági adatlap (Carl Roth) (németül)
- ↑ Chih-Hung Hsu, Jieh-Yuan Liou, Ginger E. Dutschman, Yung-Chi Cheng (2005). "Phosphorylation of Cytidine, Deoxycytidine, and Their Analog Monophosphates by Human UMP/CMP Kinase Is Differentially Regulated by ATP and Magnesium" (PDF). Molecular Pharmacology. 67 (3): 806–814. doi:10.1124/mol.104.006098. 2018. december 6. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. december 5.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)