Vesetea
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Orthosiphon stamineus Benth., 1830 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orthosiphon stamineus témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orthosiphon stamineus témájú kategóriát.
|
Az Orthosiphon stamineus az árvacsalánfélék családjába tartozó évelő növény.
Jellemzője
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Délkelet-Ázsiából származó fácska mintegy 2 m magasra is megnő. Keresztben átellenes levelei rombusz alakúak, fogazottak. Kékes virágaiban a porzószálak mintegy 2 cm-rel hosszabbak, mint maguk a virágok, ezért nevezik a növényt macskabajusznak.
Gyógyhatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Állatkísérletek kimutatták, hogy a vesetea fogyasztása csekély mértékben növeli a vizeletkiválasztást. Patkányoknál a szájon át adott folyékony kivonat jelentősen csökkentette az ionok kiürülését. A növény sajátos flavonoidjai kismértékben hatásosak a szabad gyökök ellen. Embereken történő alkalmazásánál megfigyelték, hogy a víz fokozott kiürülése mellett a karbamid és a húgysav kiürülését is elősegíti. Bizonyos esetekben a vesekő feloldására is jótékony hatással van.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vesetea epekiválasztási elégtelenség, epe-vagy vesekő, és elégtelen vizelet-kiválasztás esetén ajánlott. Kettős méregtelenítő hatása (epén és vizeleten át) miatt gyakran használják fogyókúrák kiegészítőjeként.
Előírt adagolás mellett a veseteának mérgező hatását nem figyelték meg.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Orthosiphon stamineus". Tropicos. Hozzáférés: 2013. november 14. Megj.: az O. stamineus itt a C. spicatus szinonimája.
- ↑ "Orthosiphon stamineus". The Plant List. Hozzáférés: 2013. november 14. Megj.: az O. stamineus itt az O. aristatus var. aristatus szinonimája
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Chin JH, Abbas HH, Sabariah I. "Toxicity study of Orthosiphon stamineus Benth (Misai Kucing) on Sprague Dawley rats" (pdf). School of Pharmacy, University College Sedaya International, 56000 Kuala Lumpur, Malaysia. Tropical Biomedicine 25:9-16. 2008. Hozzáférés: 2013. november 14.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
