Szovon
| szovon () | |
| Vilågörökség | |
 | |
| Az andongi Toszan szovon () a leghĂresebb szovon () DĂ©l-KoreĂĄban[1] | |
| Adatok | |
| OrszĂĄg | DĂ©l-Korea |
| VilĂĄgöröksĂ©g-azonosĂtĂł | 1498 |
| TĂpus | KulturĂĄlis helyszĂn |
| Kritériumok | III |
| Felvétel éve | 2019 |
 A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Szovon tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |
A szovon (hangul: ìì, handzsa: æžéą, RR: seowon) egyfajta koreai iskolatĂpus, mely a 16. szĂĄzadtĂłl volt jellemzĆ KoreĂĄra a Csoszon-dinasztia idejĂ©ben. KonfuciĂĄnus Ă©rtĂ©krendet közvetĂtĆ magĂĄnintĂ©zmĂ©nyek voltak a szovonok (), ahol konfuciĂĄnus kegyhely is talĂĄlhatĂł volt, az elĆdök elĆtti tisztelet lerĂłvĂĄsĂĄhoz. Az iskolĂĄban nem csak elmĂ©leti tudĂĄst sajĂĄtĂtottak el a diĂĄkok, de erkölcsi nevelĂ©st is kaptak. Ezek az intĂ©zmĂ©nyek a nemzeti tisztviselĆi vizsgĂĄra, a kvagĂłra () kĂ©szĂtettĂ©k fel a jangban () (nemesi) szĂĄrmazĂĄsĂș gyerekeket, Ă©s a hasonlĂł ĂĄllami iskolĂĄk, a hjanggjĂłk () rivĂĄlisai voltak. Politikai frakciĂłk, filozĂłfiai iskolĂĄk talĂĄlkozĂłhelyekĂ©nt is funkcionĂĄltak, ezĂ©rt nagy befolyĂĄssal bĂrtak a politikai Ă©letre. A Kapo ()-reformok (1864) utĂĄn sokat bezĂĄrattak.[2][1][3] A megmaradt szovonok () közĂŒl a kilenc legjobb ĂĄllapotban lĂ©vĆt 2014-ben felterjesztettĂ©k az UNESCO vilĂĄgöröksĂ©gi listĂĄjĂĄra,[3] melyek vĂ©gĂŒl 2019-ben a vilĂĄgöröksĂ©g rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄltak.[4]
Története
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
Az elsĆ szovon ()t 1543-ban alapĂtotta Csu Szebung () (1495â1554), egy egykori korjĂłi () buddhista templom terĂŒletĂ©n, emiatt az Ă©pĂŒletek elhelyezkedĂ©se is eltĂ©r a kĂ©sĆbb megszokottĂłl. Az iskola neve eredetileg Pegungdong () szovon () volt, amikor azonban Mjongdzsong () kirĂĄly hivatalosan is elismerte 1550-ben, a nevĂ©t Szoszu szovon ()ra vĂĄltoztattĂĄk.[3][1] Ezt követĆen a hasonlĂł magĂĄnintĂ©zmĂ©nyek szĂĄma megszaporodott az orszĂĄgban. A szovon ()ok az irodalmi Ă©s politikai Ă©letben rĂ©szt vevĆ tudĂłs-dzsentrik talĂĄlkozĂłhelyĂ©ĂŒl, vitaközpontjĂĄul is szolgĂĄlt.[1]
A 19. szĂĄzad vĂ©gĂ©n, a Kapo ()-reformokat követĆen a legtöbbet bezĂĄrtĂĄk közĂŒlĂŒk.[1]
A 21. szĂĄzadban mozgalom indult DĂ©l-KoreĂĄban a szovon ()-kultĂșra felelevenĂtĂ©sĂ©Ă©rt. Pak Szokhong (), a Szoszu szovon () kurĂĄtora szerint a hagyomĂĄnyos oktatĂĄs mellett szĂŒksĂ©g lenne a konfuciĂĄnus elvek ismĂ©telt tanĂtĂĄsĂĄra, ellensĂșlyozandĂł a kemĂ©ny, sikerorientĂĄlt koreai oktatĂĄst, ami nagy terhet helyez a diĂĄkok vĂĄllĂĄra. Az orszĂĄgban kiegĂ©szĂtĆ tanulmĂĄnyokat ajĂĄnlĂł, mĂ©g fennĂĄllĂł szovon ()okban az oktatĂłk szerint a fiatalok Ă©letĂ©bĆl kiveszĆben lĂ©vĆ hagyomĂĄnyokat igyekeznek tanĂtani, pĂ©ldĂĄul asztali etikettet Ă©s az idĆsek helyes megszĂłlĂtĂĄsĂĄt.[5]
JellemzĆik
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A szovon ()ok hasonlĂłkĂ©pp Ă©pĂŒltek fel, de az Ă©pĂŒletek elrendezĂ©se a helyszĂn sajĂĄtossĂĄgaihoz igazodott, követve a geomancia (fengsuj) elveit. A fĆ oktatĂłcsarnok mellett pavilonok, könyvtĂĄr, kollĂ©giumi Ă©pĂŒletek voltak megtalĂĄlhatĂłak, ahol a diĂĄkokat Ă©s a tanĂĄrokat elszĂĄllĂĄsoltĂĄk. Ugyancsak megtalĂĄlhatĂł volt minden ilyen iskolĂĄban valamely neves vagy fontos korĂĄbbi konfucianista tudĂłsnak szentelt kegyhely, ahol a diĂĄkok lerĂłttĂĄk a tiszteletĂŒket.[1][3]
Vilågörökség
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]
2014-ben az UNESCO kilenc szovon ()t vett fel a vilågörökségi javaslati liståra, melyek 2019-ben lettek a vilågörökség részei:[3]
- Szoszu szovon () (ìììì), Jongdzsu (), Ăszak-Kjongszang ()
- Namgje szovon () (ëšêłìì), Hamjang (), DĂ©l-Kjongszang ()
- Okszan szovon () (ì„ì°ìì), Kjongdzsu (), Ăszak-Kjongszang ()
- Toszan szovon () (ëì°ìì), Andong, Ăszak-Kjongszang ()
- Phiram szovon () (íììì), Csangszong (), DĂ©l-Csolla ()
- Todong szovon () (ëëìì), Tegu ()
- Pjongszan szovon () (ëłì°ìì), Andong
- Tonam szovon () (ëììì), Nonszan (), DĂ©l-Cshungcshong ()
- Muszong szovon () (돎ì±ìì), Csongup (), Ăszak-Csolla ()
Jegyzetek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Forråsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- ââChoe: Choe, Sang-hun (2012. februĂĄr 2.). "To Combat Modern Ills, Korea Looks to the Past". New York Times. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2014. jĂșlius 21.
- ââKorea.net: "Confucian seowon schools: Korea's little-known marvels". Korea.net. 2014. mĂĄrcius 21. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2014. jĂșlius 21.
- ââSeth: Michael J. Seth (2010). A History of Korea: From Antiquity to the Present. Rowman & Littlefield Publishers. ISBNÂ 9780742567177.
- ââUNESCO: "Seowon, Confucian Academies of Korea". UNESCO. 2014. januĂĄr 8. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2014. jĂșlius 21.
TovĂĄbbi informĂĄciĂłk
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Szovon tĂ©mĂĄjĂș kategĂłriĂĄt.
KapcsolĂłdĂł szĂłcikkek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése] | Kulturålis |
|  |
|---|---|---|---|
| Természeti | |||
| Javasolt |
| ||
Csoszon (1392â1897) | ||
|---|---|---|
| Történelme |  | |
| Közigazgatåsa | ||
| GazdasĂĄga | ||
| TĂĄrsadalma | ||
| VallĂĄs | ||
| OktatĂĄs | ||
| KultĂșra | ||
