Perecseny

Perecseny (Перечин)
Perecsenyi utcakép a templommal
Perecseny címere Perecseny zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás
Község	Perecseny község (2020–)
Rang	város
Irányítószám	89200 - 89202
Körzethívószám	+380 3145
Testvértelepülései	Lista Kriva Palanka Homonna
Népesség
Teljes népesség	6477 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	869,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Terület	7,45 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 44′, k. h. 22° 28′48.733333333333, 22.466666666667
Perecseny Pozíció Kárpátalja térképén
Perecseny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perecseny témájú médiaállományokat.

Perecseny (ukránul: Перечин [Perecsin], szlovákul: Perečany, németül: Perezindorf) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungvártól 20 km-re északkeletre, a Turja-folyónak az Ungba torkollásánál fekszik.

Története

Az ősi település a középkorban a nevickei és az ungvári vár tartozéka. 1378-ban Közép-Szolnok vármegyei település. 1417-ben az itteni birtokról elhajtott tíz ökör és két ló tárgyában ellenőrzést tartottak Báthori Szaniszló fia, István számára Kusalyi Jakcsi György fia, János ellen. 1435-ben Kraszna vármegyei település. 1475 körül 47 forintnyi évi adót fizetett, ezek szerint népes helyiség lehetett. Báthori Miklós jobbágyait adóztatták meg. 1475 körül megint Közép-Szolnok vármegyei, majd később állandóan Kraszna vármegyei helység volt.

1533-ban Perecseny egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök. Ebben az évben 14 kapuszámnyi adót fizettek Báthori Imre jobbágyai. Báthori Andráséi 12, Báthori Miklós özvegyéi 8, Báthori Farkaséi 5 és Báthori Jánoséi 3,5 kapuszámnyit. Ezen 42,5 kapun kívül találtak itt még 4 bírót, 33 szegényt, 13 servitort és 13 új házat. A birtokot 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István.

1604-ben 12 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről; 1605-ben Erdőteleki Zsigmond részéről is megadóztattak 1/4 telket. 1623-ban városi rangot szerzett a település.

Református templomát 1668-ban kezdték építeni kőből, de a tatárjárás miatt a lakosság kénytelen volt később befejezni.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERECSÉNY. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik Ung vize mellett, határja jó termékenységű, vagyonnyai is jelesek, első osztálybéli.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Perecseny, orosz f., Ungh vgyében, ut. p. Ungvárhoz északra 2 1/2 mfdnyire, az Ungh mellett: 70 r., 754 g. kath., 76 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Márvány és mészkőbánya. Udvarbirói hivatal. F. u. a kam.”

A trianoni békéig Ung vármegye Perecsenyi járásának székhelye volt. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

Határában márványt és mészkövet bányásznak. 2020-ig a Perecsenyi járás székhelye volt.

Népessége

1910-ben 2534 lakosából 1447 ruszin, 605 magyar és 179 német volt.

2019	6 683
2022	6 477

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)

  ukrán (94,64%)

  orosz (3,4%)

  roma (0,61%)

  magyar (0,37%)

  szlovák (0,37%)

  belarusz (0,06%)

  moldáv (0,06%)

  német (0,04%)

  Egyéb (0,45%)

Közlekedés

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Látnivalók

• Egykori református templomának nevezetessége egy Báthory-sírkő, a templom ma már nem működik.
• Barokk temploma 1750-ben épült.

Híres emberek

• Itt született 1902. március 13-án Ungvári Lajos, Kossuth-díjas szobrászművész.

Források

• Dr. Petri Mór.: Szilágy vármegye monográphiája IV. kötet

Galéria

• 
  Zsinagóga
• 
  Zsinagóga