Nikápoly
| Nikápoly (Никопол) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bulgária |
| Megye | Pleven |
| Irányítószám | 5940 |
| Körzethívószám | 06541 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2194 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 179 m |
| Terület | 35,185 km² |
| Időzóna | EET, EEST |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 41′ 55″, k. h. 24° 53′ 33″43.698571°N 24.892409°EKoordináták: é. sz. 43° 41′ 55″, k. h. 24° 53′ 33″43.698571°N 24.892409°E | |
| Nikápoly weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nikápoly témájú médiaállományokat. | |
Nikápoly, bolgárul: Никопол (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján. Vele szemközt a Duna túlsó partján Turnu Măgurele román város fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A várost Hérakleiosz bizánci császár alapította 629-ben, a perzsák felett aratott győzelem emlékére; ezért került a város nevébe a Niké (győzelem) szó. 1395-ben a Duna feletti várba zárkózott be az utolsó tarnovói bolgár cár, Iván Sisman a törökök elől, de megadásra kényszerült. 1366-ban I. Lajos király legyőzött egy török sereget Nikápolynál. 1396. szeptember 25-én a nikápolyi csatában a Luxemburgi Zsigmond, I. János burgundi herceg és Öreg Mircse által vezetett keresztes sereg vereséget szenvedett I. Bajazid szultántól. 1598-ban Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratott a törökökön.
A török hódoltság idején a 40 000 fős Nikápoly a Duna-mente legjelentősebb török városává vált. Az 1806–12-es orosz-török háborúban a várost lerombolták, ezért a közigazgatást és a katonai parancsnokságot Vidinbe helyezték át. 1877. július 13-án az oroszok megtámadták, és három napi ostrom után elfoglalták.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2010-ben adták át Bojko Boriszov és Emil Boc miniszterelnökök a Nikopol és Turnu Măgurele között közlekedő kompot. A 10 millió eurós beruházás eredményeképpen a két kompkikötő közötti távot 8–15 perc alatt teszik meg a komphajók.[2] Egy 2013-as Világbank-tanulmány szerint ez lenne az optimális hely a Románia és Bulgária közötti harmadik Duna-híd számára.[3]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Elia kútja, római eredetű kövekből épült, kora ismeretlen
- a vár romjai
- Szv. Petar (Szent Péter) templom, 12.-13. század
- Vázneszenie Marijino (Mária mennybemenetele) templom, 19. század eleje
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.nsi.bg/bg/node/2973/". National Statistical Institute.
- ↑ "Bulgaria, Romania Linked by New Danube Ferry" (angol nyelven). novinite.com Sofia News Agency. 2010. március 19. Hozzáférés: 2019. szeptember 21.
- ↑ "Third bridge over the Danube could be built at Nikopol - Turnu Magurele" (magyar nyelven). BNR Radio Bulgaria. 2014. december 7. Hozzáférés: 2019. szeptember 21.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bács Gyula: Bulgária, Panoráma útikönyvek, 1972
- Nikápoly. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2009. szeptember 28.
