Nagypeterd

Nagypeterd
A nagypeterdi református templom
Nagypeterd címere Nagypeterd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Magda József Zoltán (független)
Irányítószám	7912
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	639 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	54,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 02′ 48″, k. h. 17° 53′ 53″46.046761111111, 17.897988888889
Nagypeterd Pozíció Baranya vármegye térképén
Nagypeterd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypeterd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nagypeterd egy község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

Szigetvártól keletre, Szentlőrinctől nyugatra fekszik, mindkét várostól egyaránt körülbelül 7–8 kilométerre.

A szomszédos települések: észak felől Nyugotszenterzsébet, északkelet felől Nagyváty, kelet felől Kacsóta, délkelet felől Szentdénes, dél felől Rózsafa, nyugat felől pedig Botykapeterd.

Megközelítése

Legfontosabb megközelítési útvonala a 6-os főút, ezen érhető el Szigetvár és Pécs felől is. Rózsafával az 58 104-es, Nyugotszenterzsébettel a 66 113-as számú mellékút kapcsolja össze; határszélét délkeleten érinti még az 5807-es út is.

Vonattal elérhető a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs-vasútvonalon; Nagypeterd megállóhely közvetlenül a rózsafai országút vasúti keresztezése mellett helyezkedik el.

Története

A település mellett már a római korban is hadiút húzódott. Nagypeterd már az Árpád-korban is lakott település volt, a török megszállás alatt sem néptelenedett el. Lakói korábban nemesek voltak, de a törökök kiűzése után csak 1724-ben nyerték vissza kiváltságaikat, amelyet a török időkben vesztettek el.

1703-ban a faluban pusztító tűzvész olyan mély nyomokat hagyott az emberekben, hogy a települést sokan sokáig Égöttpeterd néven emlegették: ez az elnevezés még a 20. században is felbukkant.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kelemen László (független)
• 1994–1998: Kelemen László (független)
• 1998–2002: Nagy Józsefné (független)
• 2002–2005: Nagy Józsefné (független)
• 2005–2006: Nagy Józsefné (független)
• 2006–2009: Timár József (független)
• 2009–2010: Magda József (független)
• 2010–2014: Magda József (független)
• 2014–2019: Magda József Zoltán (független)
• 2019–2024: Magda József (független)
• 2024– : Magda József Zoltán (független)

A településen 2005. október 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A polgármesteri posztért a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és hat jelölt közül, viszonylag magabiztosan meg is erősítette pozícióját.

A 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt Nagypeterden, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 jelölt indult a polgármesteri címért. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói szavazhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránsra pedig öt másik településen volt példa.

2009. június 14-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani Nagypeterden, ezúttal az addigi polgármester lemondása miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	637	644	630	624	651	660	676	641	644	639
	2013	2014	2015	2017	2018	2019	2021	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 15,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 42,5% (10,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 11,7% református, 0,2% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 26,3% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• A községhez tartozó Csatapusztán szép kúria látható.
• Református temploma 1786-ban épült, késő barokk stílusban, ma műemlék.
• Itt született Baksay Sándor püspök, író, műfordító 1832-ben. Lakóháza a 21. század elején műemlékké nyilvánítási eljárás alatt állt.
• Millenniumi kopjafa
• 2019-ben, a településtől északra található szőlőhegyi út mellett alakították ki a Szent Orbán teret, ami egy kis pihenőhely fakereszttel, faragott emléktáblával és padokkal.