Kopolya
Ellenőrzött
A kopolya – kiskút, gyalogkút, gödörkút, juhászkút; áradások folytán víz alá kerülő természetes mélyedés. A kopolyák mint jó halashelyek is szerepelnek. Általában pásztorok ásták a vizenyős lapályok szélén, ahol könnyen felfakad a víz. Különösen a Duna–Tisza közén terjedt el, amikor még nemigen voltak kőkutak.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kopolya. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2018. február 10.
- https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-724.html
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
