UgrĂĄs a tartalomhoz

HorĂłc

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
HorĂłc (Horovce)
HorĂłc zĂĄszlaja
HorĂłc zĂĄszlaja
Közigazgatås
Orszåg Szlovåkia
KerĂŒletTrencsĂ©ni
JĂĄrĂĄsPuhĂłi
Rangközség
ElsƑ Ă­rĂĄsos emlĂ­tĂ©s1259
PolgĂĄrmesterMilan Velas
IrĂĄnyĂ­tĂłszĂĄm020 62
Körzethívószåm042
Forgalmi rendszĂĄmPU
Népesség
Teljes nĂ©pessĂ©g941 fƑ (2025. dec. 31.)[1]
NĂ©psƱrƱsĂ©g156 fƑ/kmÂČ
Földrajzi adatok
Tszf. magassĂĄg249 m
TerĂŒlet5,35 kmÂČ
IdƑzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
Ă©. sz. 49° 02â€Č 43″, k. h. 18° 15â€Č 24″49.045300°N 18.256700°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 49° 02â€Č 43″, k. h. 18° 15â€Č 24″49.045300°N 18.256700°E
HorĂłc weboldala
Térkép
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz HorĂłc tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.
Adatok forrĂĄsa: SzlovĂĄk Statisztikai Hivatal, http://obce.info

HorĂłc (szlovĂĄkul Horovce) közsĂ©g SzlovĂĄkiĂĄban, a TrencsĂ©ni kerĂŒletben, a PuhĂłi jĂĄrĂĄsban.

PuhĂłtĂłl 10 km-re dĂ©lnyugatra, a VĂĄg jobb oldalĂĄn fekszik, az 507-es Ășt mentĂ©n.

1259-ben „Gown” nĂ©ven emlĂ­tik elƑször. 1262-ben „Gowor” formĂĄban Ă­rjĂĄk. Az ÁrpĂĄd-korban predialistĂĄk is Ă©lhettek a faluban. 1450-ben „Horowcz”, 1460-ban „Horowecz” nĂ©ven szerepel az Ă­rott forrĂĄsokban.[2] Birtokosai a Horoveczky, Dulovszky, Nozdrovichky, kĂ©sƑbb a MadocsĂĄnyi csalĂĄdok voltak. 1515-tƑl a lednici vĂĄruradalomhoz tartozott. 1598-ban 31 hĂĄz ĂĄllt a faluban. 1720-ban 23 adĂłzĂłja volt, közĂŒlĂŒk 22 zsellĂ©r. 1784-ben 47 hĂĄzĂĄban 57 csalĂĄdban 351 lakos Ă©lt.

A 18. szĂĄzad vĂ©gĂ©n VĂĄlyi AndrĂĄs Ă­gy Ă­r rĂłla: „HORÓCZ. Horovce. TĂłt falu TrentsĂ©n VĂĄrm. lakosai katolikusok, fekszik VĂĄg vize mellett, RovnĂĄhoz közel, ’s rĂ©vje is van, az UrasĂĄgnak kastĂ©llyĂĄval Ă©kes, földgye termĂ©keny, legelƑje is elĂ©g van.”[3]

1828-ban 38 hĂĄza volt 411 lakossal, akik fƑkĂ©nt mezƑgazdasĂĄggal foglalkoztak. A 19. szĂĄzadban pĂĄlinkafƑzdĂ©je mƱködött.

FĂ©nyes Elek 1851-ben kiadott geogrĂĄfiai szĂłtĂĄrĂĄban Ă­gy Ă­r a falurĂłl: „Horocz, tĂłt falu, TrencsĂ©n vmegyĂ©ben, a VĂĄgh jobb partjĂĄn, hol ezen rĂ©v vagyon. TĂĄplĂĄl 408 kath., 6 zsidĂł lak. Ékesiti az urasĂĄg csinos kastĂ©lya. F. u. MadocsĂĄnyi. Ut. p. TrencsĂ©n 5 Ăłra.”[4]

A trianoni békéig Trencsén vårmegye Puhói jåråsåhoz tartozott.

Népességi statisztikåk (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
LakossĂĄg810793855941
KĂŒlönbsĂ©g -2,09 % +7,81 % +10,05 %
Népességi statisztikåk[5]
Év2024.2025.
LakossĂĄg917941
Eltérés+2,61 %

1910-ben 422, tĂșlnyomĂłrĂ©szt szlovĂĄk anyanyelvƱ lakosa volt.

2001-ben 781 lakosĂĄbĂłl 779 szlovĂĄk volt.

2011-ben 829 lakosĂĄbĂłl 823 szlovĂĄk volt.

2021-ben 840 lakosåból 817 szlovåk, 1 egyéb és 22 ismeretlen nemzetiségƱ volt.[6]

  • ReneszĂĄnsz kastĂ©lya 1594-ben Ă©pĂŒlt, kĂ©sƑbb többször ĂĄtĂ©pĂ­tettĂ©k.
  • RĂłmai katolikus temploma eredetileg reneszĂĄnsz stĂ­lusĂș, 1627-ben Ă©pĂŒlt. A 18. szĂĄzadban bƑvĂ­tettĂ©k Ă©s barokk stĂ­lusban Ă©pĂ­tettĂ©k ĂĄt.
  • KĂĄpolna a 18. szĂĄzad vĂ©gĂ©rƑl.
  • MauzĂłleuma 1900 körĂŒl Ă©pĂŒlt.
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vö. Karol Rebro 1955: Z hospodĂĄrsko-sociĂĄlnej minulosti obce Horovce. PrĂĄvnickĂ© ĆĄtĂșdie 3/2, 256-257.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  4. ↑ FĂ©nyes Elek: MagyarorszĂĄg geographiai szĂłtĂĄra, mellyben minden vĂĄros, falu Ă©s puszta, betĂŒrendben körĂŒlmĂ©nyesen leiratik. Pest: FĂ©nyes Elek. 1851.
  5. 1 2 "Počet obyvateÄŸov podÄŸa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. mĂĄrcius 31. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. mĂĄrcius 31.
  6. ↑ ma7.sk
  7. ↑ uniba.sk

KĂŒlsƑ hivatkozĂĄsok

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]