HorĂłc
| HorĂłc (Horovce) | |||
| |||
| Közigazgatås | |||
| OrszĂĄg | |||
| KerĂŒlet | TrencsĂ©ni | ||
| JĂĄrĂĄs | PuhĂłi | ||
| Rang | község | ||
| ElsĆ ĂrĂĄsos emlĂtĂ©s | 1259 | ||
| PolgĂĄrmester | Milan Velas | ||
| IrĂĄnyĂtĂłszĂĄm | 020 62 | ||
| KörzethĂvĂłszĂĄm | 042 | ||
| Forgalmi rendszĂĄm | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes nĂ©pessĂ©g | 941 fĆ (2025. dec. 31.)[1] | ||
| NĂ©psƱrƱsĂ©g | 156 fĆ/kmÂČ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magassĂĄg | 249 m | ||
| TerĂŒlet | 5,35 kmÂČ | ||
| IdĆzĂłna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| HorĂłc weboldala | |||
![]() | |||
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz HorĂłc tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |||
| Adatok forrĂĄsa: SzlovĂĄk Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
HorĂłc (szlovĂĄkul Horovce) közsĂ©g SzlovĂĄkiĂĄban, a TrencsĂ©ni kerĂŒletben, a PuhĂłi jĂĄrĂĄsban.
Fekvése
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]PuhĂłtĂłl 10 km-re dĂ©lnyugatra, a VĂĄg jobb oldalĂĄn fekszik, az 507-es Ășt mentĂ©n.
Története
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]1259-ben âGownâ nĂ©ven emlĂtik elĆször. 1262-ben âGoworâ formĂĄban ĂrjĂĄk. Az ĂrpĂĄd-korban predialistĂĄk is Ă©lhettek a faluban. 1450-ben âHorowczâ, 1460-ban âHoroweczâ nĂ©ven szerepel az Ărott forrĂĄsokban.[2] Birtokosai a Horoveczky, Dulovszky, Nozdrovichky, kĂ©sĆbb a MadocsĂĄnyi csalĂĄdok voltak. 1515-tĆl a lednici vĂĄruradalomhoz tartozott. 1598-ban 31 hĂĄz ĂĄllt a faluban. 1720-ban 23 adĂłzĂłja volt, közĂŒlĂŒk 22 zsellĂ©r. 1784-ben 47 hĂĄzĂĄban 57 csalĂĄdban 351 lakos Ă©lt.
A 18. szĂĄzad vĂ©gĂ©n VĂĄlyi AndrĂĄs Ăgy Ăr rĂłla: âHORĂCZ. Horovce. TĂłt falu TrentsĂ©n VĂĄrm. lakosai katolikusok, fekszik VĂĄg vize mellett, RovnĂĄhoz közel, âs rĂ©vje is van, az UrasĂĄgnak kastĂ©llyĂĄval Ă©kes, földgye termĂ©keny, legelĆje is elĂ©g van.â[3]
1828-ban 38 hĂĄza volt 411 lakossal, akik fĆkĂ©nt mezĆgazdasĂĄggal foglalkoztak. A 19. szĂĄzadban pĂĄlinkafĆzdĂ©je mƱködött.
FĂ©nyes Elek 1851-ben kiadott geogrĂĄfiai szĂłtĂĄrĂĄban Ăgy Ăr a falurĂłl: âHorocz, tĂłt falu, TrencsĂ©n vmegyĂ©ben, a VĂĄgh jobb partjĂĄn, hol ezen rĂ©v vagyon. TĂĄplĂĄl 408 kath., 6 zsidĂł lak. Ăkesiti az urasĂĄg csinos kastĂ©lya. F. u. MadocsĂĄnyi. Ut. p. TrencsĂ©n 5 Ăłra.â[4]
A trianoni békéig Trencsén vårmegye Puhói jåråsåhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]| Ăv: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| LakossĂĄg | 810 | 793 | 855 | 941 |
| KĂŒlönbsĂ©g | -2,09 % | +7,81 % | +10,05 % |
| Ăv | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| LakossĂĄg | 917 | 941 |
| Eltérés | +2,61 % |
1910-ben 422, tĂșlnyomĂłrĂ©szt szlovĂĄk anyanyelvƱ lakosa volt.
2001-ben 781 lakosĂĄbĂłl 779 szlovĂĄk volt.
2011-ben 829 lakosĂĄbĂłl 823 szlovĂĄk volt.
2021-ben 840 lakosåból 817 szlovåk, 1 egyéb és 22 ismeretlen nemzetiségƱ volt.[6]
Neves személyek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Itt szĂŒletett 1639-ben MadocsĂĄnyi Zsigmond jezsuita ĂĄldozĂłpap Ă©s tanĂĄr.
- Itt szĂŒletett 1855. mĂĄrcius 24-Ă©n KrasznyĂĄnszky KĂĄroly piarista szerzetes, paptanĂĄr, egyhĂĄzi ĂrĂł.
- Itt szĂŒletett 1855. mĂĄjus 19-Ă©n ChorĂ©nyi JĂłzsef illavai plĂ©bĂĄnos, helytörtĂ©nĂ©sz.
- Itt szĂŒletett 1912-ben Karol Rebro jogtörtĂ©nĂ©sz, egyetemi professzor.[7]
- Itt halt meg 1787. jĂșnius 4-Ă©n Gavlovics MĂĄrton Hugolin ferences szerzetes, pap, szlovĂĄk barokk egyhĂĄzi ĂrĂł.
Nevezetességei
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- ReneszĂĄnsz kastĂ©lya 1594-ben Ă©pĂŒlt, kĂ©sĆbb többször ĂĄtĂ©pĂtettĂ©k.
- RĂłmai katolikus temploma eredetileg reneszĂĄnsz stĂlusĂș, 1627-ben Ă©pĂŒlt. A 18. szĂĄzadban bĆvĂtettĂ©k Ă©s barokk stĂlusban Ă©pĂtettĂ©k ĂĄt.
- KĂĄpolna a 18. szĂĄzad vĂ©gĂ©rĆl.
- MauzĂłleuma 1900 körĂŒl Ă©pĂŒlt.
Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- â Population of Slovakia by gender â municipalities (annually), 2026. mĂĄrcius 31., 2026. ĂĄprilis 1.
- â Vö. Karol Rebro 1955: Z hospodĂĄrsko-sociĂĄlnej minulosti obce Horovce. PrĂĄvnickĂ© ĆĄtĂșdie 3/2, 256-257.
- â VĂĄlyi AndrĂĄs: Magyar OrszĂĄgnak leĂrĂĄsa IâIII. Buda: KirĂĄlyi UniversitĂĄs. 1796â1799.
- â FĂ©nyes Elek: MagyarorszĂĄg geographiai szĂłtĂĄra, mellyben minden vĂĄros, falu Ă©s puszta, betĂŒrendben körĂŒlmĂ©nyesen leiratik. Pest: FĂ©nyes Elek. 1851.
- 1 2 "PoÄet obyvateÄŸov podÄŸa pohlavia - obce (roÄne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. mĂĄrcius 31. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. mĂĄrcius 31.
- â ma7.sk
- â uniba.sk

