Draguignan

	Draguignan
	; Draguignan címere
	; Draguignan címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye	Var
Kerület	Draguignan
Kanton	Draguignan
Polgármester	Richard Strambio
INSEE-kód	83050
Irányítószám	83300
Testvérvárosok	Lista Tuttlingen
	Népesség
Teljes népesség	40 826 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	760,26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	153 - 603 m
Terület	53,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 32′ 22″, k. h. 6° 27′ 58″43.539444°N 6.466111°EKoordináták: é. sz. 43° 32′ 22″, k. h. 6° 27′ 58″43.539444°N 6.466111°E
	Draguignan weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Draguignan témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Draguignan (francia kiejtéssel: [dʁa.ɡi.ɲɑ]) város Délkelet- Franciaországban, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban.

Fekvése

Saint-Tropez-től 42 km-re, Nizzától 80 km-re fekvő település.

Nevének eredete

A legenda szerint a város neve a latin "Draco/Draconem" (sárkány) szóból származik: Szent Hermentaire püspök (Szent György) itt ölte meg a sárkányt ezzel megmentve az embereket.

Földrajz

A tengerszint feletti magassága 200 m. A legmagasabb hegy Draguignan városa közelében a Malmont (551 m). A Draguignan melletti fő folyó pedig a Nartuby.

A város egy északnyugati-délkeleti fekvésű mintegy 2 km széles völgyben fekszik.

Története

Draguignan ("Dragonianum") nevét 909-ben említették először az oklevelekben.

A terület már a neolit korban lakott volt. A régészeti feltárások során Draguignan területén menhireket és dolmeneket találtak.

A történészeknek és régészeknek Draguignan római kor előtti időszakáról viszonylag kevés adatuk van. A vaskorban, (ie 700 körül) száraz kőből épített kis erődített falvak épültek itt a völgyre néző hegyoldalakban. A 3. században az északikelta népek és a Ligurians a Salyens, kelta-Ligur népek lakóhelye volt.

Római kor

A római időkben Draguignanon át vezetett az Olaszországot Spanyolországgal összekötő római út, mely Fréjus-t és Ampust érintve szelte át a Draguignan körüli medencét.

Draguignan területén egykor gazdag római villák álltak (köztük a Szent Hermentaire által alapított település), régi római légiósok házaival. Itt már akkor szőlőbel és olajfákkal beültetett, mezőgazdasági területek voltak, melyeknek nyomai később napvilágra kerültek.

Középkor

990 körül Fréjus püspökének, Riculphenek irányításával építették újjá a várost. 970–1245 között a Provence-i grófok birtokában volt. A 12. században a katalán dinasztia, a korai 13. század után két megye uniója, s a Draguignan hűbérurak, majd a Savoy hercegség területe volt.

A középkorban Draguignan egy kis falu volt, amelynek lakói olajbogyó és szőlő termesztésből éltek. A francia forradalom idején; 1790 elején Draguignan lett a "prefektúra" (Var) központja . Az marad egészen 1974-ig.

Nevezetességek

Itt születtek, itt éltek

Kisfaludy Sándor testőrtisztként, mikor a milánói vár ostromakor francia hadifogságba került, ide Draguignanba szállították. Itt töltött életét "Francia fogságom" című naplójában írta le.
Georges Clemenceau 25 éven át volt a város, illetve a megye képviselője, majd szenátora. Bronzszobrát Rodin formázta meg.
Charles Abel Douay francia tábornok itt született.
Hippolyte Mège Mouriès, francia vegyész, a margarin feltalálója 1817. október 24-én itt született.
Georges Eugène Haussmann Draguignan prefektusa volt 1849-1850 között.