Csuvasok
| Csuvasok чăвашсем | |||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||
| kb. 2 millió | |||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||
| csuvas | |||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||
| keleti ortodox | |||||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||
| tatárok,volgai bolgárok | |||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csuvasok чăвашсем témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||
A csuvasok (csuvas nyelven: чăвашсем, oroszul: чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek. Legtöbbjük az Ural-hegységtől nyugatra található Csuvas Köztársaságban él, de a volt Szovjetunió területén szinte mindenhol megtalálhatók kisebb-nagyobb csuvas közösségek.
Származásuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csuvas név eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csuvasok elnevezésének eredetére nincsen teljes mértékben elfogadott magyarázat, de két elmélet is próbálja magyarázni.
Suvar
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyik elmélet szerint a csuvas név a török nyelvek csuvasos (ogur) ágábából származó suvar szó megfelelője a többi török nyelvben. A suvar szó a csuvasok elődjének számító népcsoport neve volt régen. A suvar szó összevethető a középgörögből szavírként olvasott szabir nép nevével is, amelyről az a korabeli információ maradt fenn, hogy a magyar törzseket nevezték korábban szabirnak.
Jăvaš
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A másik elmélet szerint az elnevezés a török nyelvben használt jăvaš szóból származik, amelynek jelentése "békés, barátságos", ellentétben a şarmăs szóval, amelynek jelentése "harcias" és a cseremiszek nevét adta.
Őseik
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csuvasok származásával kapcsolatban sincs teljes mértékben elfogadott magyarázat. Az egyik elmélet szerint a volgai bolgárok szuár és szabir törzsei, illetve a helyben élő mari (külső elnevezésük a cseremisz) törzsek összeolvadásából származnak. A másik elmélet alapján a csuvasok a Volga-vidék őslakosainak leszármazottai, akik magukba olvasztották a szkítákat, a volgai bolgárokat és marikat.
Alcsoportjaik
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csuvasok magukat két nagy csoportra osztják fel: Virjal vagy Turi ('вирьял", "тури", jelentése "felső") és Anatri ("анатри", jelentése "alsó"). Az utóbbi csoportnak saját alcsoportjai vannak: Anat jenci ("анат енчи", "alsó-közép") és Hirti ("хирти", "sztyeppe").
A csuvasok száma Oroszország közigazgatási egységein belül:
| Régió | A csuvasok száma 2002-ben | A csuvasok száma 2010-ben | A csuvasok aránya 2010-ben |
|---|---|---|---|
| Csuvasföld | 889 268 | 814 750 | 67,7% |
| Tatárföld | 126 532 | 116 252 | 3,1% |
| Baskírföld | 117 317 | 107 450 | 2,6% |
| Uljanovszki terület | 111 316 | 94 970 | 7,4% |
| Szamarai terület | 101 358 | 84 105 | 2,7% |
| Moszkva | 16 011 | 14 313 | 0,1% |
| Hanti- és Manysiföld | 15 261 | 13 596 | 0,9% |
| Orenburgi terület | 17 211 | 12 492 | 0,6% |
| Moszkvai terület | 12 530 | 12 466 | 0,2% |
| Szaratovi terület | 15 956 | 12 261 | 0,5% |
| Krasznojarszki határterület | 16 859 | 11 036 | 0,4% |
| Nyizsnyij Novgorod-i terület | 11 364 | 9 765 | 0,3% |
| Kemerovói terület | 15 480 | 9 301 | 0,3% |
| Tyumenyi terület | 11 214 | 8 623 | 0,6% |
Történetük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A csuvasok őseinek számító türk népcsoport feltehetően Szibériában élt a Tien-san és az Altaj közötti medencében a Kr. előtti 3. évezredtől.[9] A Kr. u. 1. században nyugatra kezdtek vándorolni, a mai Kazahsztán területén keresztül, majd a 2.-3. században elérték a Kaukázus északi részét, ahol számos államot hoztak létre és e térségben kerültek kapcsolatba különféle iráni néppel. A csuvasok őseinek egyik államát Ó-Bulgáriának hívták, amely elképzelhető, hogy azonos Nagy-Bulgáriával, a másik a Suvar Hercegség volt.
A 7. század második felében a kazárok támadásainak következtében Ó-Bulgária felbomlott, lakosainak egy része észak felé, a Volga-Káma térségébe menekült. A Suvar Hercegség is elvesztette önállóságát és a Kazár Birodalom vazallusa lett, majd a kazárok oldalán harcoltak a 732-737 között vívott kazár-arab háborúkban.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csuvas nyelv
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csuvasok a csuvas nyelvet beszélik, amely a török nyelvek csuvasos (ogur) ágának egyetlen képviselője, amelyik még nem halt ki.
Vallás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csuvasok többsége a keleti ortodox egyházhoz tartozik, bár népszokásaikban megőriztek egyes elemeket a kereszténység felvétele előtti időkből.
Híres csuvasok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Andrijan Nyikolajev, szovjet űrhajós
- Nyikita Bicsurin, pap, szerzetes, sinológus
- Iván Jakovlev, tanító, a csuvas nyelv első ábécéjének megalkotója
- Nyikolaj Vasziljevics Nyikolszki, orosz történész, néprajzkutató, a csuvas nép kutatója
- Konsztantin Vasziljevics Ivanov, csuvas költő
- Şeşpĕl Mišši, csuvas költő
- Gennagyij Nyikolajevics Ajgi, csuvas-orosz költő
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ 2002-es népszámlálási adat (oroszul)
- ↑ 1989-es népszámlálás a Kazah SZSZK-ban (oroszul)
- ↑ 2001-es ukrán népszámlálás[halott link] (oroszul)
- ↑ Üzbegisztán nemzeti kisebbségei[halott link] (oroszul)
- ↑ 1989-es népszámlálás a Türkmén SZSZK-ban (oroszul)
- ↑ 1999-es népszámlálás (oroszul)
- ↑ 1989-es népszámlálás a Moldáv SZSZK-ban (oroszul)
- ↑ Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en (lettül)
- ↑ History of Chuvash people Archiválva 2010. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Andreas Kappeler: Die Tschuwaschen – Ein Volk im Schatten der Geschichte, Böhlau Köln, 2016, ISBN 978-3412505646, (272 oldal), (németül)
