| dbo:abstract
|
- <api batchcomplete="">A Nagy Pogány Hadsereg, más néven Nagy Viking Hadsereg skandináv harcosok koalໜiója volt, akik Kr. u. 865-ben megszállták Angliát. A 8. század vége óta a vikingek portyákat hajtottak végre a gazdagság központjai, például kolostorok ellen. A Nagy Pogány Hadsereg sokkal nagyobb volt, és célja a négy királyság, Kelet-Anglia, Northumbria, Mercia és Wessex megh༽ítása és elfoglalása volt.A Nagy Pogány Hadsereg elnevezés az Angolszász krónikปól származik. A haderőt a legendás Ragnar Lodbrok öt fia közül három vezette, köztük Halfdan Ragnarsson, Csonttalan Ivar és Ubba. Az angolszász királyságok elleni inváziós és h༽ító hadjárat 14 évig tartott. A fennmaradt források nem adnak biztos támpontot a létszámáról, de a leírások szerint a legnagyobb ilyen jellegű erők között volt.A betolakodók kezdetben Kelet-Anglin szálltak partra, ahol Edmund király a béke fejn lovakat biztosított nekik a hadjáratukhoz. A 865-866-os telet Thetfordban töltötték, mielőtt észak felé vonultak, hogy elfoglalják Yorkot 866 novembern. Yorkot Eboracum római légiós erᔝként alapították, és Eoforwic angolszász kereskedelmi kikötőként éledt újjá. A sereg 867 folyamán mélyen Merci vonult, és Nottinghamben telelt. A merciaiak megegyeztek a viking sereggel, amely 868-869 telére visszaköltözött Yorkba. 869-ben a nagy sereg visszatért Kelet-Angli, megh༽ította azt és megölte a királyát. A sereg Thetfordba költözött téli szállásra.871-ben a vikingek Wessexbe költöztek, ahol Nagy Alfrຝ fizetett nekik, hogy távozzanak. A sereg ezután Londonba vonult, hogy ott teleljen át 871-872-ben. A következő hadjárati időszakban a sereg először Yorkba vonult, ahol erősítést gyűjtött. Ez a haderő Mercia északkeleti részén hadjáratot folytatott, majd a telet Torkseyben, a Trent mentén, a Humber közeln töltötte. A következő hadjárati időszakban úgy tűnik, hogy a sereg leigázta Mercia nagy részét. Burgred, Mercia királya a tengerentúlra menekült, és helyére Coelwulfot ültették, akit az Angolszász krónika "egy bolond király lovagjaként" ír le. A sereg a következő telet a Trent középső folyásánál fekvő Reptonban töltötte, majd a jelek szerint a sereg kettévált. Úgy tűnik, hogy egy csoport visszatért Northumbria területére, ahol letelepedett, míg egy másik csoport úgy tűnik, hogy Wessex lerohanására fordult.Ekkorra már csak Wessex királyságát nem h༽ították meg. 878 májusn Nagy Alfrຝ legyőzte a vikingeket az edingtoni csatn, és olyan szerzᔝésben állapodtak meg, amelynek értelmn a vikingek tovra is ellenőrzésük alatt tarthatták Észak- és Kelet-Anglia nagy részét, a kés Danelaw néven ismert régiót.Az Angolszász krónika nem említi ennek az inváziónak az okát, talán azért, mert a viking támadások meglehetősen gyakoriak voltak abban az időszakban. A Þáttr af Ragnars sonum viszont megemlíti, hogy a Nagy Pogány Hadsereg angliai inváziójának célja Ragnar Lodbrok, Svຝország és Dánia legendás viking uralkodójának halálának megbosszulása volt. A viking saga szerint Ragnar Ælle király uralkodása alatt Northumbria ellen hajtott végre portyát. A vikingek vereséget szenvedtek, Ragnart pedig a northumbiaiak fogságba ejtették. Ælle ezután kivégeztette Ragnart, és egy mérges kígyókkal teli görbe dobta. Amikor Ragnar fiai hírt kaptak apjuk haláláról, elhatározták, hogy bosszút állnak érte. (hu)
- <api batchcomplete="">A Nagy Pogány Hadsereg, más néven Nagy Viking Hadsereg skandináv harcosok koalíciója volt, akik Kr. u. 865-ben megszállták Angliát. A 8. század vége óta a vikingek portyákat hajtottak végre a gazdagság központjai, például kolostorok ellen. A Nagy Pogány Hadsereg sokkal nagyobb volt, és célja a négy királyság, Kelet-Anglia, Northumbria, Mercia és Wessex meghódítása és elfoglalása volt.A Nagy Pogány Hadsereg elnevezés az Angolszász krónikából származik. A haderőt a legendás Ragnar Lodbrok öt fia közül három vezette, köztük Halfdan Ragnarsson, Csonttalan Ivar és Ubba. Az angolszász királyságok elleni inváziós és hódító hadjárat 14 évig tartott. A fennmaradt források nem adnak biztos támpontot a létszámáról, de a leírások szerint a legnagyobb ilyen jellegű erők között volt.A betolakodók kezdetben Kelet-Angliában szálltak partra, ahol Edmund király a béke fejében lovakat biztosított nekik a hadjáratukhoz. A 865-866-os telet Thetfordban töltötték, mielőtt észak felé vonultak, hogy elfoglalják Yorkot 866 novemberében. Yorkot Eboracum római légiós erődként alapították, és Eoforwic angolszász kereskedelmi kikötőként éledt újjá. A sereg 867 folyamán mélyen Merciába vonult, és Nottinghamben telelt. A merciaiak megegyeztek a viking sereggel, amely 868-869 telére visszaköltözött Yorkba. 869-ben a nagy sereg visszatért Kelet-Angliába, meghódította azt és megölte a királyát. A sereg Thetfordba költözött téli szállásra.871-ben a vikingek Wessexbe költöztek, ahol Nagy Alfréd fizetett nekik, hogy távozzanak. A sereg ezután Londonba vonult, hogy ott teleljen át 871-872-ben. A következő hadjárati időszakban a sereg először Yorkba vonult, ahol erősítést gyűjtött. Ez a haderő Mercia északkeleti részén hadjáratot folytatott, majd a telet Torkseyben, a Trent mentén, a Humber közelében töltötte. A következő hadjárati időszakban úgy tűnik, hogy a sereg leigázta Mercia nagy részét. Burgred, Mercia királya a tengerentúlra menekült, és helyére Coelwulfot ültették, akit az Angolszász krónika "egy bolond király lovagjaként" ír le. A sereg a következő telet a Trent középső folyásánál fekvő Reptonban töltötte, majd a jelek szerint a sereg kettévált. Úgy tűnik, hogy egy csoport visszatért Northumbria területére, ahol letelepedett, míg egy másik csoport úgy tűnik, hogy Wessex lerohanására fordult.Ekkorra már csak Wessex királyságát nem hódították meg. 878 májusában Nagy Alfréd legyőzte a vikingeket az edingtoni csatában, és olyan szerződésben állapodtak meg, amelynek értelmében a vikingek továbbra is ellenőrzésük alatt tarthatták Észak- és Kelet-Anglia nagy részét, a később Danelaw néven ismert régiót.Az Angolszász krónika nem említi ennek az inváziónak az okát, talán azért, mert a viking támadások meglehetősen gyakoriak voltak abban az időszakban. A Þáttr af Ragnars sonum viszont megemlíti, hogy a Nagy Pogány Hadsereg angliai inváziójának célja Ragnar Lodbrok, Svédország és Dánia legendás viking uralkodójának halálának megbosszulása volt. A viking saga szerint Ragnar Ælle király uralkodása alatt Northumbria ellen hajtott végre portyát. A vikingek vereséget szenvedtek, Ragnart pedig a northumbiaiak fogságba ejtették. Ælle ezután kivégeztette Ragnart, és egy mérges kígyókkal teli gödörbe dobta. Amikor Ragnar fiai hírt kaptak apjuk haláláról, elhatározták, hogy bosszút állnak érte. (hu)
- <api batchcomplete="">A Nagy Pogány Hadsereg, más néven Nagy Viking Hadsereg skandináv harcosok koalໜiója volt, akik Kr. u. 865-ben megszállták Angliát. A 8. század vége óta a vikingek portyákat hajtottak végre a gazdagság központjai, például kolostorok ellen. A Nagy Pogány Hadsereg sokkal nagyobb volt, és célja a négy királyság, Kelet-Anglia, Northumbria, Mercia és Wessex megh༽ítása és elfoglalása volt.A Nagy Pogány Hadsereg elnevezés az Angolszász krónikปól származik. A haderőt a legendás Ragnar Lodbrok öt fia közül három vezette, köztük Halfdan Ragnarsson, Csonttalan Ivar és Ubba. Az angolszász királyságok elleni inváziós és h༽ító hadjárat 14 évig tartott. A fennmaradt források nem adnak biztos támpontot a létszámáról, de a leírások szerint a legnagyobb ilyen jellegű erők között volt.A betolakodók kezdetben Kelet-Anglin szálltak partra, ahol Edmund király a béke fejn lovakat biztosított nekik a hadjáratukhoz. A 865-866-os telet Thetfordban töltötték, mielőtt észak felé vonultak, hogy elfoglalják Yorkot 866 novembern. Yorkot Eboracum római légiós erᔝként alapították, és Eoforwic angolszász kereskedelmi kikötőként éledt újjá. A sereg 867 folyamán mélyen Merci vonult, és Nottinghamben telelt. A merciaiak megegyeztek a viking sereggel, amely 868-869 telére visszaköltözött Yorkba. 869-ben a nagy sereg visszatért Kelet-Angli, megh༽ította azt és megölte a királyát. A sereg Thetfordba költözött téli szállásra.871-ben a vikingek Wessexbe költöztek, ahol Nagy Alfrຝ fizetett nekik, hogy távozzanak. A sereg ezután Londonba vonult, hogy ott teleljen át 871-872-ben. A következő hadjárati időszakban a sereg először Yorkba vonult, ahol erősítést gyűjtött. Ez a haderő Mercia északkeleti részén hadjáratot folytatott, majd a telet Torkseyben, a Trent mentén, a Humber közeln töltötte. A következő hadjárati időszakban úgy tűnik, hogy a sereg leigázta Mercia nagy részét. Burgred, Mercia királya a tengerentúlra menekült, és helyére Coelwulfot ültették, akit az Angolszász krónika "egy bolond király lovagjaként" ír le. A sereg a következő telet a Trent középső folyásánál fekvő Reptonban töltötte, majd a jelek szerint a sereg kettévált. Úgy tűnik, hogy egy csoport visszatért Northumbria területére, ahol letelepedett, míg egy másik csoport úgy tűnik, hogy Wessex lerohanására fordult.Ekkorra már csak Wessex királyságát nem h༽ították meg. 878 májusn Nagy Alfrຝ legyőzte a vikingeket az edingtoni csatn, és olyan szerzᔝésben állapodtak meg, amelynek értelmn a vikingek tovra is ellenőrzésük alatt tarthatták Észak- és Kelet-Anglia nagy részét, a kés Danelaw néven ismert régiót.Az Angolszász krónika nem említi ennek az inváziónak az okát, talán azért, mert a viking támadások meglehetősen gyakoriak voltak abban az időszakban. A Þáttr af Ragnars sonum viszont megemlíti, hogy a Nagy Pogány Hadsereg angliai inváziójának célja Ragnar Lodbrok, Svຝország és Dánia legendás viking uralkodójának halálának megbosszulása volt. A viking saga szerint Ragnar Ælle király uralkodása alatt Northumbria ellen hajtott végre portyát. A vikingek vereséget szenvedtek, Ragnart pedig a northumbiaiak fogságba ejtették. Ælle ezután kivégeztette Ragnart, és egy mérges kígyókkal teli görbe dobta. Amikor Ragnar fiai hírt kaptak apjuk haláláról, elhatározták, hogy bosszút állnak érte. (hu)
- <api batchcomplete="">A Nagy Pogány Hadsereg, más néven Nagy Viking Hadsereg skandináv harcosok koalíciója volt, akik Kr. u. 865-ben megszállták Angliát. A 8. század vége óta a vikingek portyákat hajtottak végre a gazdagság központjai, például kolostorok ellen. A Nagy Pogány Hadsereg sokkal nagyobb volt, és célja a négy királyság, Kelet-Anglia, Northumbria, Mercia és Wessex meghódítása és elfoglalása volt.A Nagy Pogány Hadsereg elnevezés az Angolszász krónikából származik. A haderőt a legendás Ragnar Lodbrok öt fia közül három vezette, köztük Halfdan Ragnarsson, Csonttalan Ivar és Ubba. Az angolszász királyságok elleni inváziós és hódító hadjárat 14 évig tartott. A fennmaradt források nem adnak biztos támpontot a létszámáról, de a leírások szerint a legnagyobb ilyen jellegű erők között volt.A betolakodók kezdetben Kelet-Angliában szálltak partra, ahol Edmund király a béke fejében lovakat biztosított nekik a hadjáratukhoz. A 865-866-os telet Thetfordban töltötték, mielőtt észak felé vonultak, hogy elfoglalják Yorkot 866 novemberében. Yorkot Eboracum római légiós erődként alapították, és Eoforwic angolszász kereskedelmi kikötőként éledt újjá. A sereg 867 folyamán mélyen Merciába vonult, és Nottinghamben telelt. A merciaiak megegyeztek a viking sereggel, amely 868-869 telére visszaköltözött Yorkba. 869-ben a nagy sereg visszatért Kelet-Angliába, meghódította azt és megölte a királyát. A sereg Thetfordba költözött téli szállásra.871-ben a vikingek Wessexbe költöztek, ahol Nagy Alfréd fizetett nekik, hogy távozzanak. A sereg ezután Londonba vonult, hogy ott teleljen át 871-872-ben. A következő hadjárati időszakban a sereg először Yorkba vonult, ahol erősítést gyűjtött. Ez a haderő Mercia északkeleti részén hadjáratot folytatott, majd a telet Torkseyben, a Trent mentén, a Humber közelében töltötte. A következő hadjárati időszakban úgy tűnik, hogy a sereg leigázta Mercia nagy részét. Burgred, Mercia királya a tengerentúlra menekült, és helyére Coelwulfot ültették, akit az Angolszász krónika "egy bolond király lovagjaként" ír le. A sereg a következő telet a Trent középső folyásánál fekvő Reptonban töltötte, majd a jelek szerint a sereg kettévált. Úgy tűnik, hogy egy csoport visszatért Northumbria területére, ahol letelepedett, míg egy másik csoport úgy tűnik, hogy Wessex lerohanására fordult.Ekkorra már csak Wessex királyságát nem hódították meg. 878 májusában Nagy Alfréd legyőzte a vikingeket az edingtoni csatában, és olyan szerződésben állapodtak meg, amelynek értelmében a vikingek továbbra is ellenőrzésük alatt tarthatták Észak- és Kelet-Anglia nagy részét, a később Danelaw néven ismert régiót.Az Angolszász krónika nem említi ennek az inváziónak az okát, talán azért, mert a viking támadások meglehetősen gyakoriak voltak abban az időszakban. A Þáttr af Ragnars sonum viszont megemlíti, hogy a Nagy Pogány Hadsereg angliai inváziójának célja Ragnar Lodbrok, Svédország és Dánia legendás viking uralkodójának halálának megbosszulása volt. A viking saga szerint Ragnar Ælle király uralkodása alatt Northumbria ellen hajtott végre portyát. A vikingek vereséget szenvedtek, Ragnart pedig a northumbiaiak fogságba ejtették. Ælle ezután kivégeztette Ragnart, és egy mérges kígyókkal teli gödörbe dobta. Amikor Ragnar fiai hírt kaptak apjuk haláláról, elhatározták, hogy bosszút állnak érte. (hu)
|
.jpg){kind=link}
