Ugrás a tartalomhoz

Royal Dutch Shell

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Royal Dutch Shell
Típus
Alapítva1890[1]
SzékhelyLondon
Alapító
  • Marcus Samuel, Bearsted 1. vikomtja
  • Henri Deterding
Iparág
  • olajipar
  • kőolaj-, földgázkitermelés
Tulajdonos
  • BlackRock (0,08322)[2]
  • The Vanguard Group (0,04754)[2]
  • Norges Bank Investment Management (0,03033)[2]
Formapublic limited company
Termékeklithium grease
Árbevétel316 620 000 000 $ (2023)[3]
Alkalmazottak száma90 000 (2023)[4]
Leányvállalatai
  • Bataafse Petroleum Maatschappij
  • Shell USA
  • Shell Aircraft
  • Bataafsche Import Maatschappij
  • Shell Overseas Holdings Limited
  • Shell Nigeria
  • Raízen
  • Salym Petroleum Development
  • Shell Canada
  • Shell U.K.
  • Shell Pakistan
  • Aera Energy
  • Dansk Shell
  • Shell Deutschland
  • Shell Czech Republic
  • Shell Overseas Investments
  • Shell International Petroleum Company
  • NNGPM
  • Shell Deutschland
  • Shell Recharge
  • Shell Transport and Trading Company
  • Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Exploitatie van Petroleumbronnen in Nederlandsch-Indië
  • Rhenania-Ossag
  • Royal Dutch Shell Group of Companies
  • Anglo Saxon Petroleum
  • Limejump
  • Mobil Park
TőzsdeLondoni Értéktőzsde
A Royal Dutch Shell weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Dutch Shell témájú médiaállományokat.

A Royal Dutch Shell, közismert nevén a Shell holland–angol multinacionális olajvállalat, hágai központtal és londoni hivatalos székhellyel.[5] A 2011-es árbevétel alapján a Shell a világ második legnagyobb vállalata, az egyik a 6 olajóriásból és az egyik legértékesebb vállalat.[6]

A Shell vertikálisan integrált vállalat, amely az olaj és gáz üzletág minden területén érdekelt, legyen szó új mezők kutatásáról, kitermelésről, finomításról, disztribúcióról és marketingről, petrolkémiáról, áramtermelésről vagy éppen kereskedelemről. A cég emellett érdekelt a megújuló energiaforrások terén is. A vállalat 90 országban napi 3,1 millió hordó egyenértéknyi olajat termel és több mint 44 000 benzinkúttal rendelkezik.[7] Amerikai leányvállalata a Shell Oil Company.

Elektromos járművek töltésére létrehozott gyorstöltőhálózata a Shell Recharge.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Royal Dutch Shell 1907-ben jött létre a holland Royal Dutch Petroleum Company és az angol "Shell" Transport and Trading Company Ltd fúziójából. A lépésre a John D. Rockefeller Standard Oil cégével való globális verseny és az 1907-es válság következményeihez való alkalmazkodás szempontjából volt szükség. A vállalat 1919-ben felvásárolta a Mexican Eagle Petroleum Companyt és 1921-ben létrehozta a Shell-Mex Limited nevű vállalatot, ami 1932-ben, részben a gazdasági nehézségei miatt egyesítette az angliai marketing részlegét a BP-vel, létrehozva Shell-Mex and BP Ltd-t, ami a márkák 1975-ös szétválásáig létezett.[8] 1970-ben a Shell felvásárolta a bányászattal foglalkozó Billiton vállalatot, ami 1994-es eladása óta a BHP Billiton része.

2004 novemberében a vállalat botrányba keveredett, miután kiderült, hogy felülbecsülte olajtartalékait, a cég egységes pénzügyi struktúrára váltott, melynek értelmében az új anyavállalat székhelye és adózási címe Hágába, Hollandiába, hivatalos címe Londonba került, míg az újonnan létrehozott anyavállalat részvényei elsődlegesen a londoni, másodlagosan az amszterdami tőzsdére kerültek. A lépés 2005 július 20-án fejeződött be.[9] A vállalat az iraki olajmezőkre kiírt 2009-es pályázaton, mint egy a Petronassal (30%) közös konzorcium vezetője (45%), elnyerte a 12.6 milliárd barrelnyi Majnoon mező feltárásának jogát,[10][11] míg egy az Exxon Mobil (60%) által vezetett konzorcium tagjaként (15%) a Nyugat Quarna 1-es mező kitermeléséből is részesedhet.[12]

Tevékenység

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Divíziók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Shell jelenleg 4 divízióra tagolódik, melyek a következőek:

  • Nemzetközi kitermelés: Az amerikai kontinensen kívüli lelőhelyek felkutatásával és feltárásával, illetve szállításával foglalkozik, alapvetően regionálisan tagolt, de vannak ez alól kivételek
  • Amerikai kitermelés: Az Észak- és Dél-Amerikában található lelőhelyek kutatásával és kitermelésével, illetve a nyersolaj szállításával foglalkozik, nem regionálisan tagolt
  • Finomítás: Különböző kőolajipari termékek létrehozásával, olaj finomításával foglalkozik
  • Projektek és technológiák: A vállalat nagyobb projektjeit vezeti, kutatás-fejlesztéssel és a fentebbi három divízió technológiai támogatásával foglalkozik

Olaj és gázüzletág

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Shell, mint vertikálisan integrált olajipari cég, elsősorban a részlegek menedzsmentjét végzi, az olaj felkutatásától annak kitermelésén és finomításán át a kereskedelméig. Ez a földgáz esetében is hasonlóan működik. Bár egy vertikálisan integrált vállalat jó modellje lehet a méretgazdaságosságnak és a belépési korlátoknak, a vállalat egyes leányai igyekeznek egyre inkább önellátóak és a központtól függetlenek lenni.

Hagyományosan a Shell eléggé decentralizált vállalat volt, különösen a finomítás és a késztermékek értékesítése piacán, több mint 100 országban jelenlévő leányai magas fokú függetlenséget élveztek. A kitermelés és az új lelőhelyek felkutatása ennél jóval centralizáltabb volt. Mára az egyes országokban jelenlévő egységek függetlensége jelentősen csökkent és jóval inkább jellemző a Londontól és Hágától való függés.

Egyéb projektek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Shell többször próbálkozott tevékenysége diverzifikálásával, így megjelent a nukleáris energetika piacán a Gulf Oillal közös vegyesvállalattal, próbálkozott a szén és a Billiton 1970-es felvásárlását követően a fémek bányászatával és kereskedelmével, emellett volt egy a Bechtellel közös áramtermelő próbálkozása is. Ezek a próbálkozások azonban nem jártak sikerrel és végül a vállalat mindtől megszabadult.

A 2000-es évek elején a Shell a megújuló energiaforrások piacára is belépett, ennek sikeréről vagy kudarcáról egyelőre még korai lenne beszélni. Mindenesetre a SolarWorld 2006-os felvásárlása[13] és a brazil Cosannal közösen létrehozott Raizen vállalata, mely az egyik legfontosabb etanol gyártó jelzi, hogy a vállalat lát jövőt az alternatív energiaforrásokban.[14]

Kritikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Shellt fennállása óta számos kritika érte, elsősorban környezetvédelmi kérdésekben, bár a nigériai ogoni törzzsel kapcsolatos viselkedése emberi jogi kérdéseket, olajtartalékainak felülbecslése pedig üzleti problémákat is felvet.

A tartalékok 2004-es felülbecslése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004-ben a Shell felülbecsülte kitermelhető tartalékait, ami a vállalatba vetett bizalom erodálásához, az elnök Philip Watts lemondásához és a Financial Services Authority által meghatározott 17 millió dolláros büntetéshez vezetett. Az ügyet követő per során a nem amerikai részvényesek 2007-ben 450 millió dolláros kártérítést kaptak.[15][16][17]

Vállalati kommunikáció

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Shell megújuló üzletágát reklámozó hirdetéseket sokan zöldrefestésnek nevezték,[18] igaz mások üdvözölték a cég megjelenését az alternatív energiák piacán.[19]

2008-ban a brit Advertising Standards Authority ítélete szerint a vállalat igaztalanul állította, hogy a 10 milliárd dolláros olajhomok projektje a kanadai Albertában "fenntartható energiaforrás".[20]

Környezetszennyezés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Shell és hasonló vállalatok jelenléte a Niger folyó deltájánál rendkívüli környezeti károkat okozott. A folyó deltájánál lévő vezetékek, melyek jelentős részét a Shell üzemelteti, öregek és jelentősen korrodálódtak, ami számos helyen okozott szivárgást, károsítva ezzel a folyó és környéke élővilágát és a helyi lakosok ezzel kapcsolatos megélhetését. A Shell ugyan elismerte a felelősségét a vezetékek rendbentartása terén, ugyanakkor tagadta, hogy a környezeti károkhoz köze lenne.[21] Ez a helyi lakosok és az Amnesty International tiltakozásához és számos környezetvédő csoport bojkottra szólító felhívásához vezetett.[22]

Az argentin Magdalena területén történt katasztrófa a legnagyobb, édesvízi olajkatasztrófa napjainkig, ezt a Shell egyik tankerének ütközése okozta.[23]

Emberi jogok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996-ban számos emberi jogi csoport próbálta elszámoltatni a Shellt, többek között gyilkosságért, kínzásért és emberiségellenes bűnökért, különös tekintettel Ken Saro-Wiwa és 8 másik ogoni vezető 1995-ös, nigériai katonai vezetők által végrehajtott felakasztásáért.[24] A perek vádlottjai a Shell és annak nigériai vezetője, Brian Anderson voltak.[25] A vállalat 15,5 millió dollárt fizetett 2009-ben az ügy rendezéséért,[24] ugyanakkor nem vállalta a felelősséget a vádakért.[26]

2010-ben nyilvánosságra került iratok szerint a vállalatnak számos nigériai miniszutériumban voltak emberei, a kormány tudta nélkül.[27] 2009-ben nyilvánosságra került, a perben végül nem használt iratok szerint a cég rendszeresen fizetett a nigériai hadseregnek a tüntetések megakadályozásáért.[28]

Sarkvidéki bányászat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noha a Kulluk olajszennyezés óta a vállalat is beismeri, hogy a sarkvidéki olajfúrások esetén keletkező szennyezések ellen tehetetlen,[29] a cég nem tett le a sarkvidéki olajfúrások kezdeményezéséről és azok kivitelezéséről, ezért a Greenpeace és más szerveztek nemzetközi kampányba kezdtek a vállalat sarkvidéki tevékenységének megakadályozására.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Bedrijven Toen en Nu". Companies Then and Now. Hozzáférés: 2022. január 14.
  2. 1 2 3 "www.zonebourse.com/cours/action/SHELL-PLC-6273/societe/". Hozzáférés: 2024. március 11.
  3. ↑ "www.shell.com/investors/results-and-reporting/quarterly-results/latest-results/_jcr_content/root/main/section/simple/call_to_action_copy_/links/item1.stream/1706773614201/a0fd1363a8537bb43b91a93c92edc489f5ea23e8/q4-2023-qra-document.pdf" (PDF).
  4. ↑ "www.reuters.com/sustainability/climate-energy/shell-cuts-low-carbon-jobs-scales-back-hydrogen-ceo-overhaul-sources-2023-10-25/".
  5. ↑ "Investor Centre – Investor contacts". Shell International B.V. 2007. június 27. 2011. július 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. augusztus 30.
  6. ↑ "Market Cap Rankings". Ycharts. Zacks Investment Research. 2012. április 8. Hozzáférés: 2012. április 9.
  7. ↑ "Shell at a glance". Royal Dutch Shell plc. 2010. augusztus 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 30.
  8. ↑ Reference and contact details: GB 1566 SMBP Title:Shell-Mex and BP Archive Dates of Creation: 1900–1975 Held at: BP Archive GB 1566 SMBP
  9. ↑ The Shell Transport & Trading Company plc Archiválva 2012. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben delisted from LSE
  10. ↑ "Iraq holds oil auction, Shell wins giant field". Reuters. 2009. december 11. 2013. június 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 22.
  11. ↑ Pagnamenta, Robin (2009. december 12.). "Shell secures vital toehold in 'the new Iraq' where oil is ready to flow". The Times. London. Hozzáférés: 2011. április 22.{{cite news}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  12. ↑ [Iraq oil#2009 Oil services contracts|2009 Iraqi oil services contracts tender]
  13. ↑ "SolarWorld Acquires Shell's Solar Business". RenewableEnergyWorld.com. 2006. február 2. Hozzáférés: 2008. augusztus 18.
  14. ↑ "Shell and Cosan join forces for $ 12 billion ethanol venture". 2010. szeptember 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 8.
  15. ↑ G. Thomas Sims (2007. április 12.). "Shell Settles With Europe on Overstated Oil Reserves". New York Times.
  16. ↑ Jill Treanor (2009. május 31.). "Royal Dutch Shell to compensate shareholders for reserves scandal". The Guardian. London.
  17. ↑ Tim Fawcett (2004. március 18.). "Shell's slippery slope". BBC News.
  18. ↑ Bruno, Kenny (2002. január 24.). "Greenwash Award to Shell for Clouding the Issue". Campaigns. CorpWatch. 2007. augusztus 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. augusztus 30. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  19. ↑ Gelbspan, Ross. "A modest proposal to stop global warming". Energy Features. Sierra Club. 2012. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. augusztus 30.
  20. ↑ John Vidal (2008. augusztus 13.). "Shell rapped by ASA for 'greenwash' advert". The Guardian. London.
  21. ↑ Shell International Petroleum Company, Developments in Nigeria (London: March 1995)
  22. ↑ "Shell in Nigeria: What are the issues?". Boycott Shell campaign (Essential Action). Hozzáférés: 2011. május 15.
  23. ↑ Petroleo en Magdalena – República Argentina Archiválva 2010. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben www.petroleomagdalena.com (spanish)
  24. 1 2 Ed Pilkington in New York. "Shell pays out $15.5m over Saro-Wiwa killing". The Guardian. Hozzáférés: 2012. május 17.
  25. ↑ The case against Shell
  26. ↑ "Shell settles Nigeria deaths case". BBC News. 2009. június 9.
  27. ↑ Smith, David (2010. december 8.). "WikiLeaks cables: Shell's grip on Nigerian state revealed". The Guardian. London.
  28. ↑ Vidal, John (2011. október 3.). "Shell oil paid Nigerian military to put down protests, court documents show". The Guardian. London. Hozzáférés: 2011. október 5.. Confidential memos, faxes, witness statements and other documents, released in 2009, show the company regularly paid the military to stop the peaceful protest movement against the pollution […] In 2009, in a New York federal court, that evidence never saw light during the trial.
  29. ↑ "The "Classic" Kulluk". 2012. augusztus 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 23.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Royal Dutch/Shell; szerk. Orbán Annamária; Kopint-Datorg, Bp., 1988 (Transznacionális vállalatok)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Royal_Dutch_Shell&oldid=28780178”