Rent
| Rent | |
| musical | |
 | |
| Eredeti nyelv | angol |
| Alapmű | Giacomo Puccini: Bohémélet |
| Zene | Jonathan Larson |
| Dalszöveg | Jonathan Larson |
| Szövegkönyv | Jonathan Larson |
| Fordító |
|
| Főbb bemutatók |
|
| Díjak | Pulitzer-díj Tony-díj: – legjobb musical – legjobb szövegkönyv – legjobb zene Drámakritikusok Díja: – legjobb musical – legjobb szövegkönyv |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rent témájú médiaállományokat. | |
A Rent (IPA: [rent], jelentése: ’bér/bérleti díj’) Jonathan Larson[1] rockmusicale, mely Giacomo Puccini Bohémélet című operáján alapul. Néhány nélkülöző, bohém életet élő művész történetét meséli el a manhattani Alphabet Cityben. A történetre az AIDS árnyéka is rávetül.
Az első bemutatóra a New York Theatre Workshopban került sor 1994-ben, ahol három hétig játszották. Ugyanitt történt a hivatalos bemutató is 1996. január 25-én. A zeneszerző–szövegíró Jonathan Larson a premier előtti éjszakán hunyt el. A darab elnyerte a legjobb drámáért járó Pulitzer-díjat, és a közönség körében is sikeresnek bizonyult. Április 29-én a Broadwayen található nagyobb Nederlander Theatre tűzte műsorára a darabot,[2] ahol 2008. szeptember 7-ig játszották kirobbanó sikerrel.
A Broadwayen a Rent a kritikusok tetszését is elnyerte, számos elismerést kapott, köztük számos Tony-díjat. A musical sokat segített az amerikai zenés színháznak elérni a fiatalabb generációkat is.[3] A Broadway-produkció bezárásakor (2008. szeptember 7.) tizenkét év és 5124 előadás után a nyolcadik legrégebb óta futó Broadway-előadásnak számított, mindössze kilenc évvel lemaradva a listavezető Az Operaház Fantomja mögött. A musical bevétele 280 millió amerikai dollár fölé tehető.[4]
A musical sikere Amerika-szerte számos bemutatót és turnét eredményezett, bemutatták a West Enden, számos nyelvre lefordították, így magyarra is. A magyarországi ősbemutató producere Simon Edit volt, az előadást a Piccolo Színház mutatta be Miklós Tibor fordításában és rendezésében 2001. március 16-án. 2005-ben készült el a filmadaptáció Rent – Bohém élet címmel, a Nederlander Theater záróelőadását pedig rögzítették, és Rent: Filmed Live on Broadway címmel mutatták be.
A darabot az USA-ban középiskolák is bemutatták, mely kiváltotta a szülők tiltakozását.[5]
Keletkezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Billy Aronson drámaíró vetette fel először 1988-ban annak az ötletét, hogy elkészüljön „egy musical Puccini Bohémélete alapján, melyben Puccini érzéki pompáját felváltaná a modern New York durvasága és lármája.”[6] Jonathan Larson, egy 29 éves zeneszerző, 1989-ben csatlakozott hozzá, és ketten együtt láttak hozzá a musical első dalainak megalkotásához (mint például a Santa Fe, az I Should Tell You és a Splatter, melyből a későbbi Rent című szám lett). Larson javasolta, hogy a mű színhelye East Village, a Manhattan szomszédságában fekvő avantgárd művésznegyed legyen, mely egy utcányira volt Larson Greenwich Village-i otthonától. Szintén ő javasolta a darab végső címét, mellyel Aronson kezdetben elégedetlen volt, ám Larson azzal győzte meg, hogy a „rent” a béren kívül másodjelentéssel is bír, melyet magyarul szétszakítottnak, szétziláltnak fordíthatunk, de az angolban a kábítószerek egyik tünetének leírásaként is használják. 1991-ben útjaik különváltak, amikor Larsson megkérte Aronsont, hogy ötletének felhasználásával egyedül folytathassa a Rentet. Larson nagy reményeket fűzött a készülő rockoperához: „közelebb hozni a zenés színházat az MTV-generációhoz.”[7] Aronson és Larson úgy egyeztek meg, hogy ha a darab Broadway-premierjére sor kerülne, annak bevételében Aronson is részesülhet.[7]
Jonathan Larson az 1990-es évek elején a rent zenéinek szerzésére összpontosított, miközben pincérkedésből tartotta fenn magát a Moondance Dinernél. Hét év alatt több száz dal készült el, miközben a darab jelentős változásokon ment át. A végső változatban negyvenkét dal maradt benne. Larson 1992 őszén kereste fel James Nicolát, a New York Theatre Workshop művészeti vezetőjét a Rent kottáival és hangfelvételeivel. Ott került először olvasópróbaszerűen színpadra 1993 márciusában. Hamar kiderült, hogy ígéretes alapanyag, ám számos szerkezeti hibát javítani kellett, ideértve a darab megterhelő hosszát és a túlzottan összetett cselekményt.[7]
A New York Theatre Workshop-változat 1994-ben még olyan dalokat is tartalmazott, melyek a végső változatban nem szerepelnek (mint a You’ll Get Over It, a Tango: Maureen elődje, melyben Mark és Maureen szerepeltek; a Female to Female A & B, melyet Joanne és Maureen énekeltek; és a Real Estate, melyben Benny arról próbálja meggyőzni Markot, hogy legyen ingatlanközvetítő, és hagyja a filmkészítést). A főszereplők közt már megjelent Anthony Rapp (Mark) és Daphne Rubin-Vega (Mimi). Larson fokozatosan foltozgatta művét, mely változtatások megjelentek a műhelyelőadásokban.[8]
A musical off-Broadway bemutatójának jelmezes főpróbája előtt, 1996. január 24-én adta Larson élete első újságinterjúját a The New York Times kritikusának, Anthony Tommasininak. Az interjú apropóját az adta, hogy a Rentet Puccini operájának premierje után kereken száz évvel mutatták be. Larson nem élte meg művének sikerét, az interjú után pár órával, január 25-én hajnalban diagnosztizálatlan aorta aneurysmában meghalt (melyet Marfan-szindróma okozhatott). A Rent első előzetes előadását eltörölték, helyette a színészek az összegyűlt barátoknak és családnak énekelték el a musical dalait Larson emlékére.[7] Az ősbemutatót terv szerint megtartották, hamar nagy népszerűségre tett szert, melyet a lelkes kritikák és a zeneszerző aktuális halála fűtött. A százötven férőhelyes New York Theatre Workshopban telt házzal futott a darab,[2] s hamarosan a népszerűségnek köszönhetően nagyobb színházba költözött. A Broadway-premierre a korábban elhagyatott Nederlander Theatre-ben került sor a 41. utcában 1996. április 29-én.[2]
Az ihlet forrásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Larson számos forrásból építkezett a Rent megalkotásakor. A szereplők többségét és a cselekmény nagy részét Giacomo Puccini operájából, a Bohéméletből emelte át, melynek bemutatóját 1896-ban tartották – száz évvel a Renté előtt. A gümőkórt, a Bohémélet kórságát, Larson musicalében az AIDS, az 1830-as évek Párizsát az 1980-as évek New York-i East Village-e váltotta fel. A Rent szereplőinek nevei és személyiségei tükrözik a Bohémélet hőseit:
| Bohémélet | Rent |
|---|---|
| Mimì, tuberkulózisos hímzőnő | Mimi Márquez, HIV-es bártáncosnő |
| Rodolfo, költő | Roger Davis, HIV pozitív dalszerző |
| Marcello, festő | Mark Cohen, független filmes, Roger lakótársa |
| Musetta, énekes | Maureen Johnson, biszexuális előadóművész |
| Schaunard, zenész | Angel Dumott Schunard, AIDS-es transzvesztita dobos |
| Colline, filozófus | Tom Collins, AIDS-es, meleg, anarchista filozófiaprofesszor |
| Alcindoro, városi tanácsos | Joanne Jefferson, ügyvéd, Maureen társa (részben Marcello alapján) |
| Benoit, háztulajdonos | Benjamin ’Benny’ Coffin III, háztulajdonos, korábban Roger, Mark, Collins és Maureen lakótársa |
Hasonló párhuzamra példa Larson Gyújtsd meg a gyertyám (Light My Candle) című dala, mely szinte teljesen megegyezik Mimì és Rodolfo első közös jelenetével a Bohéméletben. Larson többször zeneileg is idézi Puccini Musetta-keringőjét (Quando me n'vo soletta per la via [Amikor egyedül sétálok az utcán]), melynek e köznyelvi címét az eredeti angol szöveg említi is („Musetta’s Waltz”), megidézi A Maureen-tangó (Tango Maureen) címe, tartalmilag pedig a Így fogadj el, vagy hagyj el! (Take Me or Leave Me) evokálja, amikor Maureen arról énekel, hogy bámulják meg az utcán. A Goodbye Love, illetve annak párja hasonló jellegű és hasonló funkciót tölt be mindkét színműben.
A Rent részint önéletrajzi ihletésű mű is. Larson évekig bizonytalan sorsú, New York-i, éhező művész volt. A zenés színházért feladta az anyagi biztonságot. Reményét és félelmeit átadta karaktereinek. A Rent szereplőihez hasonlóan ő is rossz körülmények között élt, melynek elemeit beépítette történetébe, így az illegális faégetőjét, a konyha közepén található kádat és a rossz csengőt, melynek köszönhetően barátainak az utca túloldalán lévő telefonfülkéből kellett szólniuk, hogy dobja le a kulcsokat.[9] A történet azon eleme, miszerint Maureen Markot egy nőért (Joanne) hagyta el, szintén Larson életéből származik, mivel barátnője ugyanígy tett.
A musical számos helyszíne létező hely. Így A bohémélet (La Vie Boheme) helyszíne, a Life Café (vagy Élet Café) létező kávézó East Village-ben.[10][11] Az első felvonás végén említett zavargások az 1980-as évek végi Tompkins Square Park-beli, kijárási tilalom ellen kitört megmozduláson alapszanak.[11]
Dalok listája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A musical legnépszerűbb dalát, A szerelem évszakait (Seasons of Love) gyakran adják elő függetlenül a musicaltől, így például magyarországi szalagavatókon is.
RENT-fejek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Rent rajongói gyakran nevezik magükat RENT-fejeknek (RENT-heads). Ezzel a névvel eredetileg a Nederlander Theatre előtt táborozó rajongókat illették, akik órákig vártak arra, hogy az előadásokra húszdolláros, kedvezményes jegyeket válthassanak. (A ’rush ticket’-rendszert először a Rentnél vezették be: ez a jegy általában az első két sorba szólt és az előadás előtt két órával sorsolták ki. Később egyre több színház csatlakozott a kezdeményezéshez, így egy újabb réteg előtt nyílt meg a Broadway kapuja.)[12][13] Számos RENT-fej több tucatnyi alkalommal látta a musicalt, akár különböző városokban.[14]
Kelly Nestruck, a The Guardian újságírója így fogalmazott: „a Rent rajongóit… a köznyelvben RENT-fejeknek hívják, vagy még köznyelvibben a legeslegidegesítőbb musicalrajongóknak.”[15]
Utalások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szereposztás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legfontosabb amerikai szereposztások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szerep | Eredeti szereposztás a Broadwayen[16] | 2005-ös film[17] | 2008-as záró Broadway-előadás[18] |
|---|---|---|---|
| Mark Cohen | Anthony Rapp | Adam Kantor | |
| Roger Davis | Adam Pascal | Will Chase | |
| Mimi Márquez | Daphne Rubin-Vega | Rosario Dawson | Renée Elise Goldsberry |
| Tom Collins | Jesse L. Martin | Michael McElroy | |
| Angel Dumott Schunard | Wilson Jermaine Heredia | Justin Johnston | |
| Maureen Johnson | Idina Menzel | Eden Espinosa | |
| Joanne Jefferson | Fredi Walker | Tracie Thoms | |
| Benjamin Coffin III | Taye Diggs | Rodney Hicks | |
Magyarországi bemutató szereposztása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szerep | Piccolo Színház első szereposztása[19] | 2003-as album[20] | Másodszereposztások[21] |
|---|---|---|---|
| Mark Cohen | Nagy Sándor | Szente Vajk Csiszár István | |
| Roger Davis | Csengeri Attila | Perei Timotheus | |
| Mimi Márquez | Gallusz Nikolett | Mezőfi Gabriella | |
| Tom Collins | Fellegi Lénárd | ||
| Angel Dumott Schunard | Serbán Attila | ||
| Maureen Johnson | Koós Réka | Nádasi Veronika Molnár Szilvia | |
| Joanne Jefferson | Nagy Anikó | ||
| Benjamin Coffin III | Nagy Lóránt | Bozsik Patrik | Zayzon Csaba |
Díjak és jelölések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tony-díj
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Rentet tíz Tony-díjra jelölték 1996-ban melyek közül négyet vitt el:[22]
- Nyertes
- legjobb musical
- legjobb szövegkönyv: Jonathan Larson
- legjobb eredeti zene: Jonathan Larson
- legjobb musicalszínész: Wilson Jermaine Heredia
- További jelölések
- legjobb musical-főszereplő színész: Adam Pascal
- legjobb musical-főszereplő színésznő: Daphne Rubin-Vega
- legjobb musicalszínésznő: Idina Menzel
- legjobb világítás (musical): Blake Burba
- legjobb koreográfia: Marlies Yearby
- legjobb rendezés (musical): Michael Greif
Egyéb díjak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Rent a következő díjakra is jelölést szerzett 1996-ban, melyeket négy kivételével meg is nyert:[23]
- Nyertes
- Pulitzer-díj
- legjobb színmű
- Drámakritikusok Díja
- legjobb musical
- legjobb szövegkönyv
- legjobb musicalszínész: Wilson Jermaine Heredia
- legjobb hangszerelés: Steve Skinner
- legjobb dalszöveg
- legjobb zene
- Theater World Award
- az év felfedezettje: Adam Pascal
- az év felfedezettje: Daphne Rubin-Vega
- New York Drama Critics Circle Award: legjobb musical
- Outer Critics Circle Award: legjobb Off-Broadway musical
- Drama League Award: legjobb musical
- Obie Award
- legjobb szövegkönyv, zene és dalszöveg
- legjobb rendezés: Michael Greif
- legjobb kórus
- További jelölések
- Drámakritikusok Díja
- legjobb musicalszínész: Adam Pascal
- legjobb musicalszínésznő: Daphne Rubin-Vega
- legjobb rendezés (musical): Michael Greif
- legjobb jelmeztervezés: Angela Wendt
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Larson, Jonathan (1997). Rent (angol nyelven). New York: HarperEntertainment / HarperCollins. ISBN 0-688-15437-9.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - 1 2 3 Larson, Jonathan (1997). "Glory". Rent (angol nyelven). New York: HarperEntertainment / HarperCollins. 54–64. o. ISBN 0-688-15437-9.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Marks, Peter (1996. február 26.). "Looking on Broadway For Ramshackle Home". The New York Times (angol nyelven): C9. 2007. május 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 26.
- ↑ Zoglin, Richard (2008. március 10.). "Life After Rent". Time (angol nyelven): 66. 2010. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 26.
- ↑ Napoleon, Davi (2009. november 12.). "Rent and The Laramie Project to go on at Las Vegas high school". Theatre Talk (angol nyelven). The Faster Times. 2013. december 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 26.
- ↑ Larson, Jonathan (1997). "Leap of Faith". Rent. New York: HarperEntertainment / HarperCollins. 18–37. o. ISBN 0-688-15437-9.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - 1 2 3 4 Tommasini, Anthony (1996. március 17.). "The Seven-Year Odyssey That Led to Rent". The New York Times: Section 2 Page 7.
{{cite journal}}: Unknown parameter|nopp=ignored (|no-pp=suggested) (súgó) - ↑ Rapp, Anthony (2006). Without You: A Memoir of Love, Loss, and the Musical Rent. Simon & Schuster. ISBN 0-7432-6976-4.
- ↑ Beals, Gregory (1996. május 13.). "The World of Rent". Newsweek. CXXVII (20): 58–59.
- ↑ Ben Lerman; Andrew Jacobs (2005, 1998). "Making Rent; A Spell for Alphabet City". Life Press. Life Cafe. 2006-11-05 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007-01-05.
{{cite web}}: Check date values in:|year=(súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: year (link) - 1 2 Larson, Jonathan (1997). Connection. New York: HarperEntertainment / HarperCollins. 138–141. o. ISBN 0-688-15437-9.
{{cite book}}:|work=ignored (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Adams, Bob (1998. augusztus 14.). "Time for 'Rent'". The Philadelphia Gay News. 2000. január 22. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ Riedel, Michael (1997. március 3.). "Every Day a 'Rent' Party: hardcore fans of the hit musical form a squatters camp at the box office". New York Daily News: 27.
- ↑ Larson, Jonathan (1997). RENT. New York: Rob Weisbach Books. 133. o. ISBN 0688154379.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Nestruck, Kelly (2007. október 9.). "Noises off: From the theatre blogs". The Guardian: 27. 2007. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 5.
- ↑ Larson, Jonathan (1997). "The Libretto". Rent. New York: HarperEntertainment / HarperCollins. 66. o. ISBN 0-688-15437-9.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Rent (2005) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Rent: Filmed Live on Broadway (2008) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Miklós Tibor (2002). Musical!. Novella Könyvkiadó. 525. o. ISBN 963-9442-04-6.
- ↑ Album notes for Rent (Hungarian Cast) by Jonathan Larson [CD booklet]. Budapest: P.S. Management.
- ↑ Rent a PORT.hu-n
- ↑ "Past Winners Search". The Official Website of the American Theatre Wing's Tony Awards. IBM Corp., Tony Award Productions. Hozzáférés: 2006. november 30.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Rent the Musical on Broadway and on National Tour". Hozzáférés: 2006. december 1.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rent (musical) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Miklós Tibor (2002). Musical!. Novella Könyvkiadó. 496–497, 525. o. ISBN 963-9442-04-6.
