Otodus
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Paleocén - eocén, 60–45 Ma | ||||||||||||||||||||||
 Az Otodus obliquus foga | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otodus témájú kategóriát.
|
Az Otodus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae családjába tartozó porcos halnem.
Családjának a típusneme.
Tudnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ennek a fosszilis cápanemnek a fajai a paleocén és eocén korok között éltek, körülbelül 60-45 millió évvel ezelőtt. Maradványaikat világszerte megtalálták, főleg Afrikában,[1] Európában,[1] Ázsiában[1] és Észak-Amerikában.[1] Mivel porcos halak, testüknek csak kis része tud megkövesedni, emiatt csak a fogaik és néhány csigolyájuk került elő.[1] A fogaik nagyok és háromszögletesek, többségüknek egyenes és éles a széle, azonban egyesek recés-fűrészes szélűvé alakultak volna át.[1][2] A fogmélyedések és -gyökerek is jól megmaradtak.
Koruknak a csúcsragadozói lehettek.[2] A legnagyobb fog magassága 104 milliméter.[3] A csigolya közepe 12,7 centiméter átmérőjű.[2] Ezekből az adatokból ítélve, a kutatók, körülbelül 9,1 méter hosszúnak képzelik el a legnagyobb fajt.[2] Egyesek akár 12,2 méteresre is becsülik.[4]
Valószínűleg tengeri emlősökkel, nagy csontos halakkal és egyéb cápákkal táplálkozhattak.
Szintén a fogakból ítélve, egyes őslénykutatók úgy vélik, hogy az Otodus-fajokból fejlődött ki a Carcharocles aksuaticus az első a Carcharocles nemből - újabb taxonnév, melybe az óriás fosszilis cápákat helyezik;[1][2] talán az óriásfogú cápa (C. megalodon) is tartozik.[1]
Rendszerezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A nembe az alábbi fosszilis fajok és alfajok tartoznak (meglehet, hogy a lista hiányos):
- Otodus aksuaticus (Menner, 1928)
- Otodus hastalis
- Otodus limhamnensis
- Otodus minor
- Otodus minor turkmenicus
- Otodus naidini
- Otodus obliquus Agassiz, 1843 - típusfaj
- Otodus poseidoni
- Otodus poseidoni poseidoni
- Otodus poseidoni turanensis
- Otodus poseidoni ustyurtensis
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az O. obliquus számítógépes rekonstrukciója
Ugyanannak a fajnak
a különböző
fogai
_3.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 Bourdon, Jim, Otodus
- 1 2 3 4 5 Renz, Mark (2002), Megalodon: Hunting the Hunter, PaleoPress, 26–30. o, ISBN 0-9719477-0-8
- ↑ "Huge OTODUS OBLIQUUS shark tooth with pathology". 2011. július 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 21.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|dateformat=(súgó) - ↑ Gordon Hubbel (2006). "Virtual Tour of Private Shark Museum". Hozzáférés: 2014. február 12.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Agassiz, L. 1833–1844. Recherches sur les poissons fossiles. 1420 pp. Imprimerie de Petitpierre, Neuchâtel. reference page
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Otodus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
