Ugrás a tartalomhoz

Metil kation

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Metil kation (CH+3)

A metil kation vagy más néven metiliumion[1] pozitív töltésű ion (kation), képlete CH+3. Szerkezetét le lehet vezetni egy metiléngyök (:CH2) és egy proton egyesülésével, vagy egy metilgyökből (•CH3) egy elektron eltávolításával. A metil kation a legegyszerűbb szén kation (karbokation), a legegyszerűbb karbóniumion és a legegyszerűbb éniumion.[2]

A metil kationban az atomok egy síkban vagy majdnem egy síkban vannak, a szerkezetnek háromfogású szimmetriatengelye van.[2]

Előállítása és reakciói

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis nyomású tömegspektrometriás vizsgálatok céljából a metilgyök ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező fotoionizációjával,[2] vagy semleges metánmolekula egyatomos kationnal, például C+ és Kr+ ionokkal történő ütközése révén állítható elő.[3] Ilyen körülmények között acetonitrillel (CH3CN) a (CH3)2CN+ ion keletkezése közben reagál.[4]

A metilkation rendkívül reakcióképes, még az alkánokkal szemben is. Ha kis energiájú (1 eV-nál alacsonyabb energiájú) elektront fog be, spontán disszociálódik.[5]

  1. ↑ [halott link]
  2. 1 2 3 L. Golob, N. Jonathan, A. Morris, M. Okuda, K.J. Ross (1972). "The first ionization potential of the methyl radical as determined by photoelectron spectroscopy". Journal of Electron Spectroscopy and Related Phenomena. 1 (5): 506–508. doi:10.1016/0368-2048(72)80022-7.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ R. B. Sharma, N. M. Semo , W. S. Koski (1987). "Dynamics of the reactions of methylium, methylene radical cation, and methyliumylidene with acetylene". Journal of Physical Chemistry. 91 (15): 4127–4131. doi:10.1021/j100299a037.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ Murray J. McEwan, Arthur B. Denison, Wesley T. Huntress Jr., Vincent G. Anicich, J. Snodgrass, M. T. Bowers (1989). "Association reactions at low pressure. 2. The methylium/methyl cyanide system". Journal of Physical Chemistry. 93 (10): 4064–4068. doi:10.1021/j100347a039.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. ↑ E. M. Bahati, M. Fogle, C. R. Vane, M. E. Bannister, R. D. Thomas and V. Zhaunerchyk (2009). "Electron-impact dissociation of CD+3 and CH+3 ions producing CD+2, CH+ and C+ fragment ions". Physical Review A. 79, article 052703. doi:10.1103/PhysRevA.79.052703.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Methenium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.