Jemva
| Jemva | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Komiföld | ||
| Rang | város | ||
| Városi jogokat kapott | 1985 | ||
| Irányítószám | 169200–169203 | ||
| Körzethívószám | 82139 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 620 fő (2024)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 62° 35′, k. h. 50° 51′62.583333°N 50.850000°EKoordináták: é. sz. 62° 35′, k. h. 50° 51′62.583333°N 50.850000°E | |||
 Jemva
Pozíció Komiföld térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jemva témájú médiaállományokat. | |||
Jemva (oroszul: Емва) város Oroszországban, Komiföldön, a Knyazspogoszti járás székhelye.
Lakossága: 14 570 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziktivkartól 130 km-re északkeletre, a Vim (a Vicsegda mellékfolyója) jobb partján fekszik. Neve a folyó nevéből származik, melyet a helyi lakosság Jemva néven ismer. A folyónév egy hanti hanti szó (емэнг, vagyis 'szent') és a komi ва (vagyis 'folyó') összetételéből alakult ki.
Vasútállomás (Knyazspogoszt) a Komiföldet délnyugat–északkeleti irányban átszelő (Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonal Mikuny–Szosznogorszk közötti szakaszán. A városon vezet át a Sziktivkart és Szosznogorszkot, illetve Uhtát összekötő P-25 (R-25) jelű közút.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1985 óta város, addig Zseleznodorozsnij (vagyis 'vasutas') néven városi jellegű település volt. Az 1930-as évek közepén hozták létre Knyazspogoszt falunál, az építendő vasút, illetve vasútállomás mellett. Az Északi Vasútvonalat a Gulag foglyai építették, és itt volt a vasútépítő lágerek egyik központja.[3] Az állomás 1942-ben készült el.
A Vim túlsó, bal partján található Knyazspogoszt (orosz nyelven: Княжпогост) falu, melyet először az 1490. évvel kapcsolatban említenek írott források. Egykor valószínűleg a Vim-menti fejedelmek központja volt. (A „knyazs-, knyaz” jelentése 'herceg, fejedelem'.) A faluba a vasútállomásról csak csónakon, illetve télen a befagyott folyón lehet átjutni.
A mai város
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Farostlemezgyára az eladatlan készletek és az adósságok miatt leállt, de 2013 végén újrakezdte a termelést.[4]
Helytörténeti múzeumán kívül 2003-ban külön múzeumot rendeztek be a sztálini önkény Knyazspogoszti járási áldozatainak emlékére.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1959-ben 13 706 lakosa volt.
- 1979-ben 15 936 lakosa volt.
- 1989-ben 18 782 lakosa volt.
- 2002-ben 16 739 lakosa volt.
- 2010-ben 14 570 lakosa volt, melynek 70,8%-a orosz, 17,8%-a komi, 5,7%-a ukrán és 1,7%-a fehérorosz.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2024 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2024. április 27.
- ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 5.
- ↑ "Szevernij zseleznodorozsnij ITL" (orosz nyelven). Memorial. 2017. február 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 21.
- ↑ A farostlemezgyár honlapja Archiválva 2015. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014-11-22)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. 1994.
- A. I. Turkin, ed. (1986). Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó.
- Knyazspogoszt i Jemva "Jemva" (orosz nyelven). Nas Ural. Hozzáférés: 2014. december 21.
{{cite web}}: Check|url=value (súgó) - Je. M. Poszpelov, ed. (2001). Geograficseszkije nazvanyija mira: Toponyimicseszkij szlovar (orosz nyelven).
