Iaret
| Iaret | ||||||||||
| Thotmesz és Iaret a konosszói sztélén | ||||||||||
| Hieroglifa | Iaret | |||||||||
| Apja | II. Amenhotep | |||||||||
| Anyja | ismeretlen | |||||||||
| Férje | IV. Thotmesz | |||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Iaret témájú médiaállományokat. | ||||||||||
Iaret ókori egyiptomi hercegnő és királyné volt a XVIII. dinasztia idején; II. Amenhotep leánya, IV. Thotmesz felesége.[1]
Nevének olvasata nem teljesen biztos; egyetlen kobra képével írják, ami olvasható másképpen is[1] (pl. Uadzset). (Az iaret szóból ered az ureuszkígyó neve is.) Apja uralkodása alatt a királyi család nőtagjai annyira a háttérbe szorultak, hogy nagyon keveset tudni róluk; a több mint tíz gyermek közül, akit biztosan vagy nagy valószínűséggel II. Amenhotepnek tulajdonítanak, ő az egyetlen lány, és őróla is csak közvetetten bizonyítják (címe, „a király lánya” ugyanis nem vonatkozhat más fáraóra).[2]
IV. Thotmeszhez annak 7. uralkodási éve körül ment feleségül.[1] Thotmesznek a második nagy királyi hitvese volt, az első, a talán alacsonyabb származású Nofertari vagy meghalt, vagy félreállították; elképzelhető, hogy Nofertari csak addig volt főfeleség, amíg Iaret el nem érte azt a kort, hogy férjhez mehessen.[3] Iaret elkísérte férjét egy núbiai hadjáratra; Asszuántól délre, Konosszónál fennmaradtak ábrázolásai a fáraóé mellett[4]
Közös gyermekük nem ismert; házasságkötésükkor Thotmesznek már több gyermeke is volt, közülük az egyik mellékfeleség, Mutemwia fia, III. Amenhotep követte a trónon.[5] Nem tudni, mikor halt meg Iaret és hol temették el.
Iaretet ábrázolják egy Konosszóban talált, IV. Thotmesz hetedik uralkodási évére datált sztélén,[6] amelyen az ellenségeire lesújtó fáraó mögött áll, Dedwen és Ha núbiai istenek színe előtt.[7] Ugyanebben az évben feliratok említik a királynét a Sínai-félszigeten lévő Szerabit el-Kadim türkizbányáiban is.[8]
Címei: A király lánya (z3.t-nỉswt), A király nővére (zn.t-nỉswt), Nagy királyi hitves (ḥmt-nỉswt wr.t), A király nagy leánya (z3.t-nỉswt wr.t).[9]
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 Dodson, Aidan (2004). The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó), p.138 - ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.135
- ↑ Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.275
- ↑ Fletcher, Joann (2000). Egypt’s Sun King – Amenhotep III. London: Duncan Baird Publishers. ISBN 1-900131-09-9., p.28
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., pp.132-133
- ↑ Betsy Bryan: The Reign of Thutmose IV. Johns Hopkins University Press, 1991. p.335
- ↑ Porter and Moss: Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings, Volume V. Upper Egypt: Sites. (1st ed.) 2004, pg 254
- ↑ Bryan, p.336
- ↑ Grajetzki, Wolfram (2005). Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications. ISBN 0-9547218-9-6., p.57