Ugrás a tartalomhoz

Claudette Colvin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Claudette Colvin
SzületettClaudette Austin[1]
1939. szeptember 5.[2]
Montgomery[3][4][5]
Elhunyt2026. január 13. (86 évesen)[6]
Texas[7]
Állampolgárságaamerikai[8][5][4]
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
  • polgárjogi aktivista
  • unlicensed assistive personnel
Tisztségenursing assistant (1969–2004)
IskoláiWashington High School

A Wikimédia Commons tartalmaz Claudette Colvin témájú médiaállományokat.

Claudette Colvin (Montgomery, Alabama, 1939. szeptember 5.2026. január 13.) az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik úttörő alakja. 1955-ben (még 15 éves kislányként) Montgomery városában elsőként állt ellen a buszokon érvényes szegregációs törvényeknek azáltal, hogy nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér nőnek, ezért letartóztatták. 9 hónappal később Rosa Parks-ot ugyanezen tettéért szintén letartóztatták. A bojkott híre futótűzként terjedt (ahogy ma ismert: A Montgomery-buszbojkott), elindítva ezzel a történelem egyik legnagyobb polgárjogi mozgalmát. Claudette egyike volt azon 5 nőnek, akik eredetileg a Browder kontra Gayle ügyben voltak érintettek a szövetségi bíróság előtt 1956. február 1-jén. Claudette végül három bíró előtt mondta el tanúvallomását, akik értesültek a buszon történt incidensről. 1956. június 13-án a bírók megállapították, hogy a buszokon érvényes szegregációs állami és helyi törvények alkotmányellenesek. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé is került, ami 1956. december 17-éig húzódott. 3 nappal később a Legfelsőbb Bíróság kiadta a rendeletet, ami betiltotta mind Montgomery-ben mind Alabama államban a buszokon érvényes szegregációs törvényeket.

Montgomery afroamerikai vezetői nagyon hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra Claudette tettét, mivel kiskorú volt és házasságon kívül esett teherbe. Az akkori szociális helyzetre és a korára való tekintettel az Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért (NACCP) nevű polgárjogi szervezet vezetői előnyösebbnek tartották, ha nem Claudette Colvin tettével képviselik mozgalmukat (ezért is elterjedtebb, hogy Rosa Parks indította el az eseményeket).[9][10]

Claudette 1939-ben Montgomeryben, Alabama államban[11] született és nevelkedett. 1955-ben a Booker T. Washington középiskola tanulója volt, ahol érvényesek voltak a szegregációs törvények. Március 2-án hazafelé tartott a Capital Heights busszal a belvárosba. Az otthonától az iskoláig és vissza csak busszal tudott eljutni. A busz középrészén foglalt helyet. Amennyiben nagy volt a tömeg a buszon, és az elöl lévő fehéreknek fenntartott helyek is mind foglaltak voltak, a szabályok szerint az afroamerikaiknak át kellett adniuk a helyet, és leghátul helyet foglalni. Ha ezek a helyek is foglaltak voltak, kénytelenek voltak állva utazni. A rendelet szerint fehérek nem utazhattak állva, ha volt szabad ülőhely, akár hátul is. Amikor egy fehér nő felszállt a buszra és állni kényszerült, a buszsofőr, Robert W. Cleere megparancsolta Claudette-nek és még két másik afroamerikai nőnek, hogy adják át a helyüket. Amikor Claudette ellenállt és nem tett eleget a parancsnak, leszállították a buszról és letartóztatták. Ez az eset 9 hónappal azelőtt történt, hogy a Montgomery Haladás Egyesület (vezetője Martin Luther King) megszervezte a híres Montgomery buszbojkott mozgalmat. Ennek kiváltó oka egy titkárnő, Rosa Parks cselekedete volt, akit ugyancsak nem adta át a helyét a buszon és szintén letartóztatták az ügy miatt. Claudette letartóztatása 9 hónappal Rosa Parks előtt történt.[9]

Amikor Claudette nem adta át a helyét, arra a dolgozatra gondolt, amit aznap írt az iskolában: egy helyi szokásról, amely megakadályozta, hogy az üzletekben az afroamerikai lakosság használja a próbafülkéket ruhapróba céljából.

„A busz kezdett megtelni, emlékszem, ahogyan a buszsofőr a visszapillantó tükörben Claudette-re néz és azt mondja neki, álljon fel és adja át a helyét a fehér nőnek, amit nem tett meg”- mondta Annie Larkins Price, Claudette egyik osztálytársa- „egyre csak azt kiabálta Ez az én alkotmányos jogom!”.

Azon a napon Claudette eldöntötte, hogy nem fog mozdulni. Claudette-et bilincsbe verték, letartóztatták és erőszakkal vitték le a buszról.[12] Egyre csak azt kiabálta, hogy megsértik alkotmányos jogait. Annie tanúskodott Claudette mellett a fiatalkori bíróság előtt.[12] Claudette-et a szegregációs törvények megsértésével és erőszakos viselkedéssel vádolták. „Nem volt semmilyen erőszak”- mondta Annie.

A bírósági tárgyalás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti ügy, ami miatt Claudette-et beidézték, a Browder kontra Gayle volt 1956. május 11-én. Claudette- még rajta kívül 4 afroamerikai nővel együtt- a cselekedetük ügyében tanúskodtak a helyi bíróság előtt.

A tárgyalás alatt Claudette a következőképpen írta le letartóztatását:

„Egyre csak azt mondogattam, ehhez nincs joga…ez az én alkotmányos jogom!...nincs joga így bánni velem!...egyre csak kiabáltam mindenfélét, nem tudtam abbahagyni. Tudják, ez nagyobb bűn volt mint a lopás, így beszélni egy fehér férfival.”

Az ügy felkerült a Legfelsőbb Bíróság elé, akik megerősítették az állami bíróság döntését a buszon érvényes szegregációs törvények eltörléséről Montgomeryben. 1956. december 20-án adták ki a rendeletet.

2005-ben Claudette elmondta, a mai napig nem bánja, hogy így döntött azon a márciusi napon, és ha újra megtehetné, ugyanígy cselekedne.

„Nagyon büszke vagyok arra, amit akkor tettem. Úgy érzem, a cselekedetem egyfajta szikrája volt az utána történő eseményeknek. Nem vagyok csalódott. Rosa Parks volt a megfelelő személy a buszbojkott megszervezésére, de emellett az embereknek tudniuk kell, hogy volt előtte 5 másik nő, akik ellenálltak a törvénynek és a szegregáció végét akarták a Legfelsőbb Bíróság előtt.”

1956-ban Claudette egy fiúgyermeknek adott életet, akit Raymondnak nevezett el. Annyira világosbőrű volt (mint az édesapja), hogy az emberek gyakran azt emlegették: az apja egy fehér férfi. Claudette elhagyta Montgomeryt és New York-ba költözött, mert az ügy után nehezen tudott munkát találni és azt megtartani (hasonlóan, Rosa Parks 1957-ben Detroitba költözött).[13]

New Yorkban a fiatal Claudette és fia először a nő nővérénél, Velma Colvinál laktak. Nővérként kapott állást Manhattanben egy nővérszállón, ahol 35 évig dolgozott. 2004-ben ment nyugdíjba és sosem ment férjhez. New Yorkban szülte meg második fiúgyermekét, aki könyvelő lett Atlantában, megnősült és családot alapított. Raymond Colvin 1993-ban 37 évesen halt meg New Yorkban.

Népszerűség a kultúrában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Rita Dove, egy amerikai díjnyertes költő egy kiadott verseskötetében (On the bus with Rosa Parks, 1999) található a Claudette Colvin Goes To Work című vers. Egy általa írt cikkben szintén hivatkozik Claudettre (The Torchbearer Rosa Parks) Archiválva 2013. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A népzenei énekes, John McCutcheon írta át a fent említett verset egy zenei változatra, amiben Rita Dove is közreműködött (CD: Mightier than the Sword, 2006)
  • Awele Makeba forgatókönyvíró és rendező vitte vászonra az egy női szereplővel készült drámát, ami a Rage is not a 1-Day thing! címet viseli. A történet az 1955-56-os Montgomery buszbojkott eseményeire is hivatkozik, Claudette szemszögéből bemutatva az eseményeket letartóztatása után Archiválva 2012. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Phillip Hoose írt egy önéletrajzi könyvet, Claudette Colvin: Twice Toward Justice címmel, amely megnyerte a 2009-es Nemzetközi Könyvdíjat ifjúsági irodalom kategóriájában.
  1. "BlackPast.org" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22.
  2. "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. African American Almanac
  4. 1 2 "Library of Congress Authorities" (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. Hozzáférés: 2026. január 17.
  5. 1 2 "Német Nemzeti Könyvtár". Német Nemzeti Könyvtár. Hozzáférés: 2026. január 17.
  6. "Claudette Colvin, Who Refused to Give Her Bus Seat to a White Woman, Dies at 86". The New York Times. Hozzáférés: 2026. január 14.
  7. "www.pbs.org/newshour/politics/claudette-colvin-who-helped-spark-civil-rights-movement-by-refusing-to-move-bus-seats-dies-at-86". Hozzáférés: 2026. január 17.
  8. "Nemzetközi Virtuális Katalógustár". Nemzetközi Virtuális Katalógustár. Online Számítógépes Könyvtári Központ. Hozzáférés: 2026. január 17.
  9. 1 2 http://www.nytimes.com/2009/11/26/books/26colvin.html?_r=1&hp
  10. "Her circumstances would make her an extremely vulnerable standard-bearer." ISBN 0-671-68742-5 p. 123
  11. http://www.montgomeryboycott.com/bio_colvin.htm
  12. 1 2 "Archivált másolat". 2013. március 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. március 15.
  13. http://www.guardian.co.uk/theguardian/2000/dec/16/weekend7.weekend12
  1. Brinkley, Douglas (2000). Rosa Parks. Viking.[halott link] ISBN 978-0-670-89160-3
  2. The Huntsville Times|Dawkins, Amanda (2005-02-07). "'Unsung hero' of boycott paved way for Parks.". The Huntsville Times. p. 6B.
  3. Chicago Tribune|Spratling, Cassandra (2005-11-16). "2 other bus boycott heroes praise Parks' acclaim". Chicago Tribune. p. 2.
  4. Montgomery Advertiser|Kitchen, Sebastian (2005-02-04). "Colvin helped light flame of civil rights.". Montgomery Advertiser. p. 1.
  5. Younge, Gary (2000-12-16). "'She would not be moved:' Rosa Parks is a heroine to the US civil rights movement. Yet months before her arrest on a bus in Montgomery, Alabama, a 15-year-old girl was charged with the same 'crime'. Why has Claudette Colvin been denied her place in history?". The Guardian
  6. TIME, June 14, 1999 Archiválva 2013. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. "Storyteller presents tale of Montgomery Bus Boycott". GVNow (Grand Valley State University). 2003-01-28. Hozzáférés ideje: 2009-11-27. Archiválva 2012. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Claudette_Colvin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap