UgrĂĄs a tartalomhoz

BugĂĄs sĂĄs

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
BugĂĄs sĂĄs
Természetvédelmi ståtusz
Nem fenyegetett
      
Magyarorszågon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolĂĄs
Orszåg: Növények (Plantae)
Törzs: ZĂĄrvatermƑk (Magnoliophyta)
Osztåly: EgyszikƱek (Liliopsida)
AlosztĂĄly: Commelinidae
Rend: PerjevirĂĄgĂșak (Poales)
Csalåd: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sås (Carex)
Faj: C. paniculata
Tudomånyos név
Carex paniculata
L.
SzinonimĂĄk
  • Caricina paniculata (L.) St.-Lag.
  • Physiglochis paniculata (L.) Raf.
  • Rhynchopera paniculata (L.) Börner
  • Rhynchopera paniculata (L.) Fedde & J. Schust.
  • Vignea paniculata (L.) Rchb.
HivatkozĂĄsok
A Wikifajok tartalmaz BugĂĄs sĂĄs tĂ©mĂĄjĂș rendszertani informĂĄciĂłt.
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz BugĂĄs sĂĄs tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat Ă©s BugĂĄs sĂĄs tĂ©mĂĄjĂș kategĂłriĂĄt.

A bugĂĄs sĂĄs (Carex paniculata) az egyszikƱek (Liliopsida) osztĂĄlyĂĄba, ezen belĂŒl a perjevirĂĄgĂșak (Poales) rendjĂ©be Ă©s a palkafĂ©lĂ©k (Cyperaceae) csalĂĄdjĂĄba tartozĂł faj.

Fontosabb jellemzƑi

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

ÉvelƑ, erƑs, tömött, terebĂ©lyes zsombĂ©kot kĂ©pezƑ faj. SzĂĄra 40–100 centimĂ©ter magas, erƑs, vastag, hĂĄromszögletƱ, lapos oldalakkal. Az egĂ©sz szĂĄr Ă©rdes. A tƑlevĂ©l-hĂŒvely vöröses- vagy feketĂ©sbarna, enyhĂ©n csillogĂł Ă©s Ă©p. A levĂ©llemez 2–7 mm szĂ©les, lapos Ă©s erƑsen Ă©rdes. A nyelvecske nagyon rövid. A virĂĄgzat laza, 10 cm hosszĂș, ritkĂĄn bĂłkolĂł, az aljĂĄn bugĂĄsan elĂĄgazĂł fĂŒzĂ©r. A bibĂ©k szĂĄma kettƑ. A pelyvĂĄk szĂ©les-tojĂĄsdadok, vilĂĄgosbarnĂĄk, fehĂ©r hĂĄrtyĂĄsszĂ©lƱek. A tömlƑ tojĂĄsdad alakĂș, 2–3 mm hosszĂș, csillogĂł, alig eres Ă©s egyenletesen csƑrbe keskenyedik. A tömlƑ alapi Ă©s hĂĄti rĂ©szĂ©n gyengĂ©n csĂ­kozott Ă©s mindkĂ©t oldalĂĄn domborĂș. A makkocska lapos, tojĂĄsdad alakĂș.

Alfajai

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  • Carex paniculata subsp. calderae (A.Hansen) Lewej. & Lobin
  • Carex paniculata subsp. lusitanica (Willd.) Maire
  • Carex paniculata subsp. paniculata
  • Carex paniculata subsp. szovitsii (V.I.Krecz.) Ö.Nilsson

ÉlƑhelye

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

MagassĂĄsosok, forrĂĄslĂĄpok. MagyarorszĂĄgon többek közt a GödöllƑi-dombsĂĄg terĂŒletĂ©n Ă©l, valamint a MĂĄtrĂĄban Ă©s a CsombĂĄrdi-rĂ©ten is megtalĂĄlhatĂłak ĂĄllomĂĄnyai.[1][2][3][4]

Jegyzetek

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Adatok a MĂĄtra Ă©s környĂ©ke edĂ©nyes flĂłrĂĄjĂĄnak ismeretĂ©hez" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2017. mĂĄrcius 22. {{cite web}}: line feed character in |title= at position 46 (sĂșgĂł)
  2. ↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j elƑfordulĂĄsa az Eperjesi Tokaji-hegysĂ©gben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2017. mĂĄrcius 22.
  3. ↑ "Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g teržletÈrıl I." (PDF). kitaibelia.unideb.hu. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2017. mĂĄrcius 20.
  4. ↑ "CsombĂĄrdi-rĂ©t TermĂ©szetvĂ©delmi TerĂŒlet" (PDF). Duna-DrĂĄva Nemzeti Park. 2015. szeptember 23. dĂĄtummal az eredeti (PDF) cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2018. ĂĄprilis 17.

ForrĂĄsok

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bugás_sás&oldid=25455746”