Bodos
| Bodos (Bodoș) | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Barót |
| Irányítószám | 525102 |
| SIRUTA-kód | 63474 |
| Népesség | |
| Népesség | 367 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 407 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 530 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodos témájú médiaállományokat. | |
Bodos (románul Bodoș) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Testvértelepülése Biharugra.[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sepsiszentgyörgytől 26 km-re északnyugatra, Barót keleti szomszédságában a Várbükk és a Cseretető közti völgykatlanban fekszik. Google Maps
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyesek szerint a bujdos szóból ered neve, mivel egykor egy bujdosónak nyújtott menedéket, mások egy ilyen nevű székelytől származtatják.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határában a Petrás-fenyőse nevű csúcson állt Kelemen vára. Nyoma nem maradt, eredete, sorsa ismeretlen.
A falunak már a 15. században is volt temploma, helyette épült 1794-ben a mai református templom. A torony, melynek magassága 35 m, eredetileg cseréppel volt fedve. Ezt a fedelet 1909-ben bádogtetőre cserélik ki. A templomot, mely 22 × 6,50 m, vastag várfal övezi, két bejárati kapuval. Fekvése kelet-nyugati, a torony a nyugati végén van.
A nagy harang felirata: ISTEN DICSOITÉSÉRE BODOS EGYHÁZA 1922 Jún.
A kis harang felirata: ÖNTÖTTE HONIG FRIGYES ARADON 1910.
1864-ben tűzvész pusztított a faluban. 1910-ben 571 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 435 lakosából 432 magyar és 3 román volt.
Oktatás, művelődés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az falu iskolájának épületére vonatkozó első adatok 1814-ből származnak, a jelenlegi iskola azonban 1937-ben épült és a falu híres szülöttének, a pomológus Budai Józsefnek a nevét viseli.[4]
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1851-ben Budai József pomológus, geológus.
- Itt született 1874-ben dr. Fábián László politikus, ügyvéd, lapszerkesztő.
- Itt született 1929-ben Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- Itt született 1935-ben Székely Dénes a marosvásárhelyi Székely Népi Együttes néptáncosa, majd koreográfusa.
Érdekességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az erdőfülei diatomittelepen felfedezett új kovamoszat fajoknak helyi elnevezéseket adtak, így egyik ilyen faj Bodosról kapta Navicula bodosensis nevét.[5]
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ "Erdővidék regionális hetilap". 2021. november 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. november 29.
- ↑ "Erdővidékről". 2012. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. november 29.
- ↑ "A bodosi Budai József Általános Iskola története". 2011. december 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. november 29.
- ↑ "Dénes István: Erdővidék védett és védelemre érdemes földtani természeti értékei". 2011. január 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. november 29.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Egyed Ákos: Gondolatébresztő adatok Bodos falu történetéből. Erdővidéki Lapok. 2001/3 (5) sz. 4-7 p.

