Bautzen
| Bautzen (Budyšin) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kerület | Drezda | ||
| Járás | szabad város | ||
| Alapítás éve | 1002 | ||
| Polgármester | Christian Schramm (CDU) | ||
| Irányítószám | 02625 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | BZ | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 37 566 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1532 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 204 m | ||
| Terület | 66,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 51° 10′ 53″, k. h. 14° 25′ 26″51.181389°N 14.423889°EKoordináták: é. sz. 51° 10′ 53″, k. h. 14° 25′ 26″51.181389°N 14.423889°E | |||
 Bautzen
Pozíció Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése szabad város térképén | |||
| Bautzen weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat. | |||
Bautzen (ⓘ, 1868 előtt Budissin, szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Németországban, Szászország tartományban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakosainak száma 37 566 fő (2024. december 31.).[1] Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lengyelország 1002–1032
Meisseni őrgrófság 1032-1075
Cseh Királyság 1075–1253
Brandenburg 1253-1319
Cseh Királyság 1319–1469
Magyar Királyság 1469–1490[2]
Cseh Királyság 1490–1635
Szászország 1635–1697
Lengyelország–Szászország 1697–1763
Szászország 1763–1871
->
->
Németország 1871–1945
Németország szövetséges megszállása 1945–1949
Német Demokratikus Köztársaság 1949–1990
Németország 1990–
Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott. 1479 és 1490 között Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolatát Budapesten a Hilton szállóba beépített Domonkos-rendi templom falában helyezték el. Bautzen a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.
A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.
A Német Demokratikus Köztársaság idején a „Sárga nyomorúság” (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Múzeumok:
- Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
- Szorb Múzeum (Das Sorbische Museum Bautzen/Serbski muzej Budyšin)
- Domschatzkammer St. Petri
- Alte Wasserkunst
- Gedenkstätte Bautzen
Színházak:
- Német-szorb Népszínház (Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło): A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség (35000 beszélő), a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, (15000 beszélő)) Az előadások többsége német nyelvű, de szimultán fordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.
- Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 39 429 | 39 087 | 37 838 | 38 140 | 38 039 | 37 566 |
| 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bogna Koreng szorb műsorvezető 1965-ben itt született.
- Rudolf Hermann Lotze német filozófus, egyetemi tanár 1817-ben itt született.
- Paul Schneevogel (Paulus Niavis) német humanista pedagógus, író valószínűleg itt halt meg 1514 körül.
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Fotótár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A városháza
Serbski dom
Szent Péter-katedrális
Hunyadi Mátyás domborműve a várkapu felett
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2024". Önkormányzati címtár 2024 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2025. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. június 29.
- ↑ Köhler, Gustav (1846). Der Bund der Sechsstädte in der Ober-Lausitz: Eine Jubelschrift (német nyelven). Görlitz: G. Heinze & Comp. 30. o.
