Ugrás a tartalomhoz

Analemma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az időegyenlet grafikonja. A nyári és a téli napfordulók az analemma két szélén helyezkednek el[1]
Az analemma-görbe pontjait adják a delelő Nap egybe másolt képei. Ehhez a képhez hét naponta, reggel 9-kor készítették a felvételeket. Alul a dátumot láthatjuk. A bal szélső a nyári napforduló (06.21) a jobb széle pedig a téli napforduló (12.22.)
A napkelték és napnyugták időpontjai a derékszögű koordináta-rendszerben

Az analemma egy szférikus csillagászatban, illetve csillagászati időmeghatározásban használatos grafikon. Az analemma – helyesebben analémma – görög szó (αναλημμα), mely kiegyenlítést, javítást, helyesbítést jelent.

Az időmérés alapjául szolgáló középnap és a valódi nap mozgása eltér. E különbség az ún. időegyenlet, melyet a napórán leolvasott helyi időhöz hozzáadva megkapjuk a helyi középidőt. Különös fontossággal bírt a műholdak alkalmazása előtti navigációnál.

Az időegyenlet egyik grafikus ábrázolása az analemma-görbe. Ez a görbe elnyújtott nyolcas alakú.

A görbe, jó közelítésben megrajzolható, ha a napóra (gnómon) csúcsának vetületét (árnyékának végét) minden nap megjelöljük amikor a Nap az égen a legmagasabban van (helyi dél). Egy másik módszer a Nap lefényképezése rögzített kamerával a helyi dél idején, majd a képek egymásra másolása. Derékszögű koordináta-rendszerben a napfelkelte és a napnyugta adott napi időpontja szintén ezt a görbét jelöli ki.

Megjelenése a popkultúrában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A Számkivetett (2000) című filmben a főhős egy barlang falára rajzolt analemmával követi a Nap járását és állapítja meg az aktuális hónapot.
  • Kulin György et al., A távcső világa, Gondolat, Budapest, 1980

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]